BRINGÁSOK – Miért jön a „semmiből” a biciklis?

Az Európai Unióban az egymillió főre jutó halálos kerékpáros balesetek száma nálunk a legmagasabb. A címben feltett kérdésre keresik a választ a Qubit és a 444.hu írásai, amelyek szerzői alaposan körüljárták a témát. A közlekedési tanulmányok szerint a halálos balesetek áldozatainak 13 százaléka kerékpáros, de csak 9 százalékban okozói is a balesetnek.

A szakemberek szerint Magyarországon is kötelezővé kellene tenni, hogy a kerékpárosok előzésekor a járműveknek legalább egy méter távolságot kell tartaniuk, de ideális lenne a 1,5 méter, ami bizonyos helyzetekben szinte betarthatatlan, különösen a nagyváros sűrű forgalmában. A vezetők figyelmen kívül hagyják azt a tényt is, hogy az utóbbi években egyre több a „nagytestű” személygépkocsi, vagyis „alig férnek el”.

Az úthasználók eltérően értékelik ugyanazt a kereszteződésbeli szituációt, például az autósok a legtöbbet előre figyelnek, legfőképp a jelzőlámpára, a biciklisek és a motorosok a legbiztonságosabb útvonalat fürkészik, mozgás közben igyekeznek óvatosan átszűrni magukat a forgalmon. Egy ilyen helyzetben az autósok nem számítanak a biciklisekre („a semmiből jött”), és nem tudják kiszámolni, hogy a kerékpáros a következő pillanatban merre fog mozdulni.

Míg egy átlagos gyalogosnál 423 „interakciót a környezettel” (például körbenézést) mértek adott idő alatt, addig egy biciklisnél 204-et, egy motorosnál 141-et, míg egy autósnál csak 122-t. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy az autósok és a motorosok gyorsan haladnak át a kereszteződésen, de ezért jól érzékelteti, hogy mekkora különbség van a különböző úthasználók térérzékelése között.

Bővebben itt és itt tájékozódhatnak.