A diabétesz kezelésének alapja az életmódváltás

A népbetegségnek számító diabétesz megelőzéséért, a szövődmények elkerüléséért vagy a már kialakult betegség kezelése érdekében – az orvos által előírt terápia megtartása mellett – sokat javíthat a beteg állapotán az életmódváltás, az egészséges táplálkozás és a testmozgás.

A cukorbetegség népbetegség

Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 8 százaléka cukorbeteg, és körülbelül ugyanennyien vannak a cukorbetegség előszobájában, az úgynevezett prediabéteszben. Az 1-es típusú cukorbetegség (az összes diabétesz megbetegedés körülbelül 10 százaléka) általában ifjúkorban, míg a 2-es típusú (90 százalék) inkább idősebb korban jelentkezik. A diabétesz népbetegségnek számít, szinte minden családban találhatunk 1–2 cukorbeteget. A magas számadatokhoz az is hozzájárul, hogy a szerényebb körülmények között élő, kevésbé iskolázott rétegek között gyakoribb a betegség előfordulása, mert az egészséges táplálkozás – zöldségek és gyümölcsök fogyasztása –, a rendszeres testmozgás esetükben kevésbé jellemző.

– A cukorbetegség pontos oka nem ismert, viszont jól ismertek a 2-es típusú cukorbetegség kockázati tényezői, melyek a diabétesz kialakulásához vezethetnek – emelte ki dr. Hidvégi Tibor diabetológus főorvos. – Ilyen lehet a családi halmozódás, azaz az adott családban már többször megjelent a betegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód, vagy a helytelen táplálkozás. A cukorbetegség tehát komplex betegség, nincs egyetlen oka, több tényező vezet a kialakulásához. Van egy találó mondás: a pisztolyt a genetika tölti be, de az életmód húzza meg a ravaszt. Az 1-es típusú cukorbetegségnél azonban más a helyzet, itt a betegség abból adódik, hogy a szervezet nem képes inzulint előállítani.

Vannak tünetei?

A 2-es típusú diabétesz tünetszegény betegség. A beteg évekig élhet magas vércukorértékkel anélkül, hogy bármilyen tünete lenne. Ezért szükséges a fent említett kockázati csoportba esők szűrése úgynevezett kockázatlapú diabétesz kérdőívvel, ahol a kérdésekre adott válaszok megmutatják az adott illető kockázati szintjét.

Fontos kiemelni azt is, hogy cukorbetegség esetén nagyon gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségek. A két kórkép gyakran együtt jelentkezik, és kölcsönösen súlyosbítják egymást.

A diabétesz tünetszegény volta miatt a betegek nagy része nem is gondol arra, hogy cukorbeteg lehet. A diagnózis felállításakor többnyire meglepődnek, mert az esetleges tünetek – szájszárazság, látásromlás, gyakoribb vizelés, fáradtság, izomfájdalmak – időskori, más betegségek tünetei is lehetnek.

A diabétesz kezelése = változtatás

Mit jelent ez?

– Változtatást a diétában, az életmódban, a mozgásban. Meg kell szokni a gyógyszeres kezelést is. Ezt nehéz elsőre elfogadnia a betegnek – mondta dr. Hidvégi Tibor. – Számos felmérés azt mutatta, hogy gyógyszeres kezelés esetén a betegeknek csak 50 százaléka követi a terápiás utasítást, míg az inzulinkezelés esetén ez az arány magasabb, körülbelül 70 százalék. Itt kap lényeges szerepet a szoros és rendszeres orvos-beteg kapcsolat, ahol a beteg információt kap a betegségéről, az állapotáról, a várható mellékhatásokról. Ugyanígy tájékoztatást kell kapnia a várható előnyökről is: jobb közérzet, kevesebb szövődmény, hosszabb élettartam. A tájékoztatás eredményeként nagyobb esély van a terápiahűségre, azaz az orvos által előírtak pontos betartására. Jó tájékoztató forrás a Magyar Diabetes Társaság honlapja, ahol naprakész információkkal segítik a páciensek sikeres együttélését a diabétesszel.

Mozgás, de milyen?

Dr. Hidvégi Tibor elmondta:

– A diabétesz kezelésének alapja az életmód, amiben benne foglaltatik a rendszeres mozgás is. Nem kell hozzá edzőterembe menni, nem kell fitneszbérletet vásárolni. Például a napi egy óra séta mindenki számára elérhető. Ugyanilyen hasznos a kerékpározás, az úszás, a kertészkedés. A fizikai aktivitás rendkívüli módon csökkenti a vércukorszintet, szív- és érrendszeri kockázat csökkentő hatása is van. Mindenkinek ajánljuk nullától 100 éves korig. A mozgást fokozatosan kell bevezetni, és mindig konzultálni kell a kezelőorvossal arról, hogy milyen mozgástípust ajánl, ugyanis lehetnek társbetegségek, például mozgásszervi panaszok, szívproblémák.

A nem megfelelő szénhidrát-anyagcsere következményei

A tartósan magas vércukorérték következményeként krónikus szövődmények is kialakulhatnak. Ilyen szövődmény lehet pl. a látásromlás, a látásvesztés, a diabétesz láb (ideg- és érkárosodás), ami amputációhoz vezethet. Magyarországon évente 4000 betegnél történik amputáció, holott ez megelőzhető lenne a terápiás előírások betartásával.

A leggyakoribb akut szövődmény az úgynevezett alacsony vércukorszint, közismert néven a hipoglikémia. Ez inkább az inzulinnal kezelt betegeknél fordulhat elő. Nagyon fontos, hogy a betegek ismerjék az ezzel járó tüneteket: szédülés, gyengeségérzet, hideg verejték, remegés, hányinger, szemkáprázás, zavartság. Továbbá az is fontos, hogy a beteg környezete tudjon a betegségről, így nagyobb biztonsággal érkezhet a segítség.

Figyeljünk oda a helyes táplálkozásra, a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgásra, hogy megelőzzük a diabétesz kialakulását! Ha már cukorbetegek vagyunk, akkor szívleljük meg a fenti tanácsokat az esetleges szövődmények elkerülése érdekében!

A járvány alatt sem szabad elhanyagolni a rendszeres szakorvosi ellenőrzést! Erre akkor is szükség van, ha a vércukorértékek rendben vannak. Bármilyen betegségéről, vagy állapotváltozásról számoljon be kezelőorvosának! A diabetológus – a társbetegségek figyelembevételével – mindenkinek személyre szabottan állítja be a kezelést.