VENDÉGSZERZŐNKTŐL – Úriember pertli nélkül

A fővárosi piros metrón a velem szemben ülő úriember cipőjén nem volt pertli! A cipője úgy nézett ki, mint a Langlois híd Van Gogh festményén. Vagy mint a felnyitott kartondoboz fedele.

Nem emlékszem, hogy utcán, nyilvános helyen láttam volna eddig, hogy valaki pertli nélkül viseli a cipőjét. Láttam pertli nélküli papucsot, szandált, meg olyant is, hogy valaki nem kötötte meg a fűzőjét, mert bedagadt a lába. Vagy divathóbortból. Egyesek vallják, hogy sportcipőn nem illik masnira kötni a fűzőt. Először arra gondoltam, hogy elszakadt az egyik, mondjuk, a bal cipőpertlije, és az összhatás, harmónia, szimmetria követelményeinek eleget téve kihúzta a párjából is. Vagy reggel éppen pertlit cserélt, de az órára pillantva rádöbbent, hogy hamarosan indul a metró, és kirohant a lakásból, még mielőtt befűzte volna a másikat.

Az úr egy kicsit kopottas, fehér csíkos fekete öltönyt viselt. Mint az olasz maffiózók a régebbi filmekben. Manapság már nem annyira divatosak ezek az öltönyök, ritkán látni ilyeneket az utcán, villamoson, a parlamentben, metrón. És amit furcsállottam: a sötét szemüveget az orrán. A metrón! Ahová soha sem süt be a nap. Egyébként is, a városban esett az eső.

Ezek a részletek megpendítették nálam a gyanakvás húrját.

Hol szokták előírt, kötelező preventív intézkedésként kiszedetni az úriemberek cipőfűzőjét? Börtönben, fogdában. Ahol az előzetesben lévők megtarthatják civil öltözéküket. A megkülönböztető öltözék (nem nevezhető egyenruhának) csak a jogerősen elítélt személyeknek kötelező. A cipőfűzőt azért vetetik ki, nehogy az odakerülő személy kárt tegyen magában. Például felakaszthatja magát. Mondjuk a rövid pertli ilyen műveletre nem alkalmas. Csak ha megkéri a cellatársát, hogy húzza meg a nyakára tekert cipőfűzőt. Ha ilyen eset történik, bizony gondot okoz az intézmény alkalmazottjainak.

Kisétált volna egy előzetesből? Kihallgatás közben közölte, hogy sürgősen mosdóba kell mennie, és az illemhely ablakán sutty…

Nem tartom valószínűnek a szökésnek ezt a módját, de végül is minden megtörténhet. A viszkis rabló is megszökött a Gyorskocsi utcából. Ha az a személy, aki a piros metrón a múlt pénteken 9.11 és 9.22 között utazott a Deák tértől a Déli pályaudvarig, éppen olvassa ezeket a sorokat, így, ismeretlenül és utólag elnézést kérek tőle, ha alaptalan a feltételezésem! Ha a pertli hiányának az oka teljesen más, amit nem tudtam megfejteni. Ha a csíkos öltöny és a napszemüveg nem teljesen indokolt használata téves irányba terelte a gondolatmenetemet.

Egyébként nemrég olvastam, hogy – édesanyja halála után – a trónra lépő (ülő) III. Károly angol király napi rutinjához tartozik a következő (idézem): „Minden reggel felkelés után kivasalja a pizsamáját és a cipőfűzőjét.” Kétlem, hogy ő személyesen vasalja, noha ezektől a koronás fejektől minden kitelik. Caprices des rois (a királyok szeszélyei). De melyik cipőfűzőjét? Hiszen okkal feltételezhető, hogy több cipőt használ, feketét, barnát, szürkét, esetleg kéket is (nekem van kék színű cipőm). Nem jár mindennap ugyanabban. Feltételezhető, hogy reggel, felkelés után átgondolja, hogy aznap melyik cipőt fogja felvenni, kiszedi (vagy kiszedeti) a pertliket és átvasalja (vasaltatja a feleségével vagy valamelyik alkalmazottal).

Ha jobban belegondolok, érthető a király – hóbortnak tűnő – elővigyázatossága. Mindenképpen szeretné elkerülni az olyan kellemetlenséget, hogy netalán valaki az alattvalók közül – nem nyilvánosan, hanem a másik alattvaló fülébe suttogva – megjegyezze: „Nézd, vasalatlan a király cipőfűzője!” Nem vagyok király, ebből eredően nekem még soha nem jutott eszembe, hogy kivasaljam a cipőfűzőmet.

Mit lehet egy pertlin vasalni?

Pláne ha gömbölyű?

Csorba Zoltán

Fotó: Wikipedia.com