Segített-e a helyi vállalkozásoknak az állami támogatással létrehozott majd csendben beolvasztott városi tőkealap? – kérdezte Kovács Rajmund képviselő Porga Gyula polgármestertől. Sajtótájékoztatón számolt be erről az egész elhallgatott esetről. Három másik témát is felvetett.

„Csendben lenulláztak egy 30 milliárdos állami programot, a pénz egy magántőkealapban landolt” címmel a 24.hu írta meg bő egy hónappal ezelőtt, hogy pár évvel a megalapításuk után a süllyesztőben végezték az állam által létrehozott városi tőkealapok, amelyeket kis- és középvállalkozások támogatására hoztak létre 2019–2020-ban hat megyeszékhelyen, köztük Veszprémben. 

„Voltnincs” városi tőkealap – Kapott belőle valaki?

Mivel a városi tőkealapokat az MFB Invest hozta létre, a 24.hu megkérdezte az állami társaságot, miért kellett a városi tőkealapokat összevonni, ezáltal a programot megszüntetni. Az MFB Invest nem adott érdemi választ.

Erre a bizonyos „voltnincs” városi tőkealapra kérdezett rá Kovács Rajmund képviselő is a veszprémi közgyűlésen, amiről beszámolt a sajtótájékoztatóján is.

Kovács Rajmund képviselő a sajtóban megjelent hír alapján azt kérdezte Porga Gyula polgármestertől: „Segített-e a helyi vállalkozásoknak a tőkealap létrehozása?” Magyarázatként hozzáfűzte: „ A tizenkét évre tervezett városi tőkealapoknak, amelyeket az állam 2019–2020-ban alapított, a céljuk az lett volna, hogy a helyi vállalkozásokat segítsék. Mostanra azonban gyakorlatilag csendben leállították őket, egy magántőkealaphoz helyezték át a keretet.” „A polgármester azt felelte az interpellációmra, hogy két cég jutott el támogatási fázisba, ezek 120, illetve 683 millió forint befektetéshez férhettek hozzá, de az már nem derült ki, hogy ez a két cég meg is kapta-e a támogatást vagy sem. Beszédes, hogy csak két cég jutott el a támogatási fázisba, lehet, hogy a cégekhez el sem jutott a tőkealap híre, vagy olyan feltételeket támasztottak, melyek nem voltak meggyőzőek a cégvezetőknek” – részletezte Kovács Rajmund képviselő az általa összehívott sajtótájékoztatón.

Egyébként, a 24.hu már idézett cikkírója másként tudja, mint a veszprémi polgármester. A szóban forgó hírportál információi szerint egyetlen vállalkozást sem támogattak a városi tőkealapok a hat városból négyben: Kaposváron, Veszprémben, Nyíregyházán és Pécsen . „Veszprémben is csak a bejelentésig jutottak el, de segítséget egyetlen vállalkozás sem kapott” – a 24.hu beszámolója szerint. A 24.hu közérdekű adatigényléséből az derült ki, hogy csupán Debrecenben és Székesfehérváron osztottak ki támogatást, összesen 1,62 milliárd forint értékben.

Három másik városi témát is érintett Kovács Rajmund képviselő sajtótájékoztatóján: költségvetés, Veszprém-kártya és egy telek ügylet.

Görgetjük az adósságot – A képviselő nem igazán érti

„A polgármester szerint 2024 a veszprémiek éve lesz” – idézte Porga Gyulát a képviselő, hozzáfűzve, ezt majd az idő eldönti. „A költségvetésbe befolyó iparűzési adó 28 százalékát a mikro-, kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) fizetik, a többit a nagyvállalatok. Ebből is látszik, milyen nagyon ki vagyunk szolgáltatva a nagyvállalatoknak Veszprémben. Meglátásom szerint a helyi kkv-k helyzetét erősíteni kellene különféle gazdasági eszközökkel” – magyarázta. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Európa Kulturális Fővárosa projekt során megvalósult intézményekkel kapcsolatban jelenleg még nem tudni, hogy melyikbe kell esetleg további közpénz milliókat invesztálni, hogy működni tudjanak ebben az évben is. Szerinte ezen a területen még érhet bennünket meglepetés. Hozzáfűzte, hogy a botrányosra sikeredett Budapest úti útfelújításnak sincs még jogilag vége, mert a kivitelező vitatja a kötbért- „Erre is tett a város félre több mint 300 milliót. Jobban meg kellene válogatni a nyertes kivitelezőket, kinek is fizet a város közpénz milliókat, amely cég pedig trehány munkát végez, annak nem szabad munkát adni” – részletezte.

Kovács Rajmund képviselő szerint a költségvetés egyik lábát képező, tavalyról megmaradt 4,9 milliárd forintot részben a belváros rehabilitációjára, az elhanyagolt épületek rendbetételére kellene fordítani, részben a város 1,3 milliárdos hitelének a visszafizetésére. „De a közgyűlés többsége másképp döntött. Nem igazán értem miért jó, ha adósságot görgetünk magunk előtt?” – tette fel a kérdést. A városi költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte még, váratlanul érte, hogy a 2024-es évre kevesebb összeget terveztek be az állatmenhelyek támogatására, mint tavaly, pedig Veszprém adja az állatvédelemért felelős kormánybiztost.

Veszprém-kártya: parkolásra igen, távfűtésre nem?

Februárban bővültek a Veszprém-kártya felhasználási lehetőségei. Az ellenzék azt indítványozta, hogy a távhűtéses lakásban élők kapjanak 10 százalék kedvezményt a távhődíjból az elszabadult rezsiköltségek enyhítésére, amíg nem sikerül forrást találni a régi és korszerűtlen ingatlanok energetikai felújítására. A többség a javaslatot leszavazta, olyan indokokkal, hogy kirekesztő lenne azokkal szemben, akik mással fűtenek. „Autója sincs mindenkinek, pedig a Veszprém-kártya a parkolásban is ad kedvezményt. Tehát az ilyen indokot nem lehet komolyan venni” – kommentálta a képviselő, akinek megvan a véleménye az önkormányzat telekvásárlásáról is.

„A sportuszoda és az aréna között található területet a város 320 millió forintért vásárolta meg, a jövő évi költségvetésből. Tehát már a jövő évi költségvetés terhére is vállalnak ingatlanvásárlást most, 2024-ben? Miért nem a tavalyi maradvány 4,9 milliárdból fizetjük ki?” – kérdezi nagyon logikusan. Nemtetszésének adott hangot amiatt is, mert hiába javasolták a közgyűlésnek, hogy legalább két értékbecslés készüljön az 50 millió forint feletti vásárlás vagy eladás esetén, ezt a javaslatot is leszavazta a többség. „Ha továbbra is csak egy értékbecslés fog készülni, akkor ez nem szolgálja szerintem a hatékony közpénzfelhasználást” – figyelmeztetett Kovács Rajmund képviselő.