TŰZIFA – Korlátozás nélküli erdőpusztítás

Hogy nem a szegények téli fűtését viseli a szívén a kormány, az biztos. De akkor miért ez az oktalan rohanás? Tűzifahiányra hivatkozva a péntek hajnalban bejelentett gyorsított fakitermelés, mindenféle engedélytől függetlenül, még a természetvédelmi területeken is tarolna.

Lassan hozzászokunk a csütörtök éjjeli közlönyök különleges rendelkezéseihez, de a péntek hajnali mégis sokaknál kiverte a biztosítékot. Veszélyhelyzetre alapozott rendelettel írnak felül két törvényt: az erdőgazdálkodásit és a természetvédelmit. A tűzifa iránti igények biztosításához engedély és minden korlátozás nélkül pusztíthatók az erdők. Eddig törvény rögzítette, hogyan kell facsemeték ültetésével pótolni kivágás esetén az őshonos fajokat, mostantól elég a természetes megújulás, például magok vagy sarjak formájában. Ami persze meglehetősen hosszú idő.

Ezzel azokat a felvásárlókat támogatják, akiknek van pénzük a tavalyinál 30 százalékkal drágább tűzifát megvenni. Többségük nem magának vagy a családjának szerzi be a fűtésre valót. Felhalmozzák a fát, aminek az ára folyamatosan emelkedik. Jó üzlet lesz. Ahol nincs a közelben erdő, messzebbről kell a fát szállítani, ott még inkább megemelkedik a téli tüzelő ára.

A készletek lassan kimerülnek

Az árstop eltörlésével az üzemanyagok nehezen megfizethetővé válnak, noha a motorfűrészek, a rakodógépek, a teherautók mind-mind benzinnel vagy dízellel működnek. A különbözetet a vevőkre hárítják.

Ha nem változnak a dolgok, novemberre elfogy a tűzifa. A kimutatások szerint az elmúlt öt hónapban nagyjából kétévnyi mennyiséget vásároltak fel. A készletek lassan kimerülnek, ezért az engedély a vegetációs időszak idején a fairtásra.

A tarvágások, amellett, hogy „hazavágják” az erdőket, a levegők tisztaságát is veszélyeztetik. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint a frissen kivágott tűzifának nem lenne elég ideje állni, hogy elérje az úgynevezett légszárazságot. Ez a folyamat ideális esetben másfél év, de legalább nyolc-tíz hónap. Magyarországon a tűzifát többnyire rossz hatásfokú kályhákban, elavult, vegyes tüzelésű kazánokban égetik el, azaz garantált a pazarló többletfelhasználás és a vizes fa elégetéséből adódó, fokozott légszennyezés.

Magyarországon a földgáz után a szilárd tüzelő a második legelterjedtebb fűtőanyag. A Központi Statisztikai Hivatal szerint négymillió ember melegíti otthonát fával, illetve kisebb arányban szénnel vagy brikettel. A kistelepüléseken a háztartások háromnegyede használ szilárd tüzelőt.

Az erdők területe jelenleg kétmillió hektár. Az erdők összes fatömege 2022-re meghaladta a 400 millió köbmétert. Az ország erdei évente 13 millió köbméter növedéket (ez a faállomány adott időegység alatti átlagos méretváltozását jelenti) produkálnak, így a favagyonunk csökkenése, azaz felélése nélkül évente hozzávetőleg ennyi az ország erdeinek maximális fakitermelési lehetősége.

Egyetlen tollvonással megszüntették a tarvágási tilalmat

Az előző tíz évben évente átlagosan 7,5 millió köbméter fát vágtak ki, vagyis minden évben maradt kitermelési tartalék. Ennek következményeként évente nagyjából ötmillió köbméterrel növekedett erdeink fakészlete. Az új rendelet egyetlen tollvonással megszünteti a tarvágási tilalmat az állam tulajdonában lévő erdőkben – köztük a természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőkben.

Vezető fotó: Röhrig Dániel