Az április végi közgyűlésen téma volt az EKF furcsa pályázati támogatása – ami az egyik képviselő szerint törvényes, de nem erkölcsös –, a Csererdőben működő vállalkozások tarthatatlan helyzete, valamint a a kompetencia-központ melletti területre tervezett sportkomplexum és kollégium.
– A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. a honlapján közzétette, hogy mely cégek nyertek a meghirdetett pályázatokon 2022-ben. Ezen szerepel egy cég, amely 50 millió forintot nyert egy zenei fesztivál megrendezésére Balatonalmádiban – vetette föl napirend előtt Kovács Rajmund független képviselő. – A nyertes cég 2021-ben alakult, és 2022 év végén a cégben tag lett egy személy, aki a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. igazgatósági tagjának a testvére. Polgármester úr szerint milyen fényt vet a zrt. megítélésére, ha az egyik vezető tisztségviselő testévérének a cége pályázaton közpénzt nyer egy rendezvény megvalósítására?
Megfelel a törvényi előírásoknak
Porga Gyula polgármester erre annyit mondott, hogy a zrt. működése megfelel a törvényi előírásoknak.
– Én sem a törvényességet vitatom, hanem az erkölcsi részét. Nem fogadom el a válaszát – replikázott Kovács Rajmund.
– Amennyiben szükséges lesz, meg fogom tenni a törvényes lépéseket – finomított a válaszán a polgármester.
A Csererdőben a helyzet változatlan
Szintén napirend előtt Gerstmár Ferenc (LMP) afelől érdeklődött, hogy van-e fejlemény a Csererdő talajszennyezettségének kármentesítésével kapcsolatban:
– A Csererdő területét érintő, vízbázist veszélyeztető szennyezés kárelhárítására a veszprémi önkormányzat állami beavatkozást igényelt. Az önkormányzat 2019-ben megbízta a VKSZ Zrt.-t a hulladéklerakó területén, illetve annak környezetében kimutatott szennyezettség miatt földtani közegre és felszín alatti vízre vonatkozóan a részletes tényfeltárás elkészítésével. A város kezdeményezte továbbá, hogy az állam a hulladéklerakóhoz kapcsolódó szennyezést kezelje összevontan a volt Bakony Művek szennyezésével és mentesítse az önkormányzatot a feladat alól. Polgármester úr milyen információkkal rendelkezik a folyamat előrehaladásáról?
– Nincs újabb információm – hangzott a polgármester válasza.
A Csererdővel kapcsolatban egy másik, szintén évek óta megoldatlan helyzettel is foglalkozott a közgyűlés. A fideszes többségű képviselő-testület elfogadott egy előterjesztést ezzel a címmel: Döntés a Csererdő területén működő, kérelmező gazdasági társaságok felhívásáról pénzügyi fedezet biztosítása céljából magántulajdonban lévő ingatlanok, vagyonelemek önkormányzati tulajdonba kerülése érdekében. Ez azonban nem jelent előrelépést az ott működő cégeknek, amit Hartmann Ferenc (MSZP) szóvá is tett:
– Értem és méltányolom a városvezetés megegyezésre, megoldásra való törekvését, de ez az előterjesztés olaj a tűzre. Olaj, mert az előterjesztés alapjául szolgáló értékbecslések ismerete nélkül tárgyalták bizottságok, szavaztak képviselők az előterjesztésről anélkül, hogy tudták volna, hogy „mennyi 30, mi 30”. Azaz miért azok az összegek vannak az értékbecslésben amik. Ha megnézték volna az értékbecsléseket, láthatnák és érthetnék, miért mondom, hogy olaj a tűzre. Azért, mert olyan ingatlanok, mi több azokon lévő felépítmények is szerepelnek az értékbecslésben, amelyeknek semmi közük nincs az úthoz, az ivóvízellátáshoz pedig végképp nincs. A vízhálózatra vonatkozó értékbecslés pedig még inkább olaj a tűzre. Az értékbecslő leírja, hogy rossz minőségű, nem mindenhol szabványos a hálózat, ennek ellenére 188 millióra értékeli ezt a pocsék, kétes hálózatot, amelyet 10 millió forintért vett meg a mostani tulajdonos. Egyébként egy megtervezett új vízhálózat becsült bekerülési költsége is csak 120 millió. Végezetül pedig én is úgy látom, miként azt a cégek a polgármesternek küldött levelükben jelzik: a helyi ivóvíz és szennyvízszolgáltatás az önkormányzat törvényi kötelezettsége lenne. Én nyitott lennék a cégek kérésére, megismerhetővé tenném számukra az értékbecsléseket, és közvetítőként tárgyalásra hívnám a feleket. Mégiscsak 24 cég és mintegy 700 munkavállaló létét befolyásoló vízellátásáról van szó. Ezek a cégek pedig évente több száz millió forint helyi adót is fizetnek.
– Két éve próbálok egyeztetni a felek között, és elegem lett! – fakadt ki a polgármester. – Egy megoldási lehetőség létezik: ha a felek megállapodásra jutnak. Olyan fokú bizalmatlanság van a cégek között, hogy emiatt méltatlan a helyzet. Az önkormányzat hajlandó a kisajátításra. A saját tulajdonunkat hajlandóak vagyunk üzemeltetni is. A cégtulajdonosok betekinthetnek a szakértői véleményekbe.
Elmondta: az elmúlt két év arról szólt, hogy mindkét fél a saját igazát mantrázta, és az önkormányzattól várták, hogy igazságot tegyen köztük, miközben nekik kell megoldást keresniük.
– Természetesen mi minden eszközzel segítünk, ha a megoldáshoz segítségre van szükségük, kivéve az anyagiakat. A mostani előterjesztésnek ez a legfontosabb üzenete – fejezte be.
Tisztességesen jártunk el – mondta a polgármester
A testület ismét módosította a helyi építési szabályzatról szóló rendeletét. Erre két okból volt szükség. Az egyik a Muskátli utcában épülő társasház, a másik a körgyűrűn kívül megépült kompetencia-központ melletti telepre tervezett sportközpont és kollégium.
Zakar Csaba (független) az utóbbival kapcsolatban megjegyezte: a kompetencia-központ nem sértheti a köznyugalmat, viszont a közvetlen szomszédságába tervezett komplexum sem fogja?
– A komplexum tervezője és kivitelezője a tavaly alakult Bakony Beruházó 2022 Kft., amelynek egyik tulajdonosa Tóth Gábor, aki egy régebb óta meglévő cégén keresztül vásárolta meg a területet. Az említett kft. másik tulajdonosa pedig a VEMÉVSZER Kft. – jegyezte meg Kovács Rajmund.
A képviselők a telek árának „ingadozását” is szóvá tették.
– Mindkét területet, a Muskátli utcait és a körgyűrűn kívülit is évekkel ezelőtt adtuk el – mondta a polgármester. – Eddig is tisztességesen jártunk el, és ezután is így fogunk. A telkek értéke nem növekedett. Az önkormányzattól nemcsak olyan cég vagy magánszemély vásárolhat ingatlant, ami/aki nem kap támogatást a várostól.
Fotó: a szerző
