TILTAKOZÁS – Nem vagyunk rabszolgák!

Orbán számára Magyarország egy óriási malacpersely, amit arra használ, hogy kitömje a családját, a vejét, a strómanjait és a talpnyalóit – mondta a Szent Imre téren Berg Dániel, a Momentum elnökségi tagja a szakszervezetek által szervezett tiltakozáson.

Közel száz gépkocsival vonultak a rabszolgatörvény és a rezsim ellenzői a városon keresztül ma délután, majd csatlakoztak azokhoz, akik a Megyeháza előtti térről sétáltak a Szent Imre térre.

Az autós vonulás szervezői, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Vasas Szakszervezeti Szövetség megyei képviselői azért hívták utcára a veszprémieket, hogy ismertessék a szakszervezetek követeléseit, a gyalogos vonulás szervezői (a szakszervezetek és az ellenzéki pártok) pedig azért, hogy csatlakozzanak az Álljon le az ország! elnevezésű akcióhoz.

Nincs tovább hová hátrálni!

Fenyőházi Attila, a Vasas Szakszervezet egyik képviselője, a Szent Imre téri események moderátora felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a veszprémivel egy napon az országban több mint kétszáz helyen zajlanak demonstrációk, tüntetések, félpályás útlezárások, ami azt mutatja, hogy valami nagyon nincs rendben ebben a szép hazában.

– Több mint egy hónapja vagyunk az utcákon – mondta Guzslován Gábor, aki szintén a Vasas Szakszervezet helyi képviselője. – Itt, Veszprémben tiltakoztunk elsőként a rabszolgatörvény ellen mi, vasasok! Veszprém kiáll azokért, akik fel merik vállalni, hogy emberi mennyiségű munka mellett a szeretteikkel is elégséges és minőségi időt töltve szeretnének többet keresni és nem túlórákkal. Mert nem vagyunk rabszolgák! (Tömeg: Nem vagyunk rabszolgák! Nem vagyunk rabszolgák!) Arra szeretnélek kérni benneteket, hogy legyetek ugyanilyen aktívak, mint most, szervezkedjetek a munkahelyeteken, lépjetek be a szakszervezetbe, ahol nincs, ott alakítsatok egyet! Mondjátok el minél több ismerősnek és kollégának, hogy nincs tovább hová hátrálni!

Mürkl Mónika, a Magyar Szakszervezeti Szövetség megyei képviselője felolvasta a szakszervezetek négypontos követelését: Módosítsák a Munka Törvénykönyvét, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, a rabszolgatörvényként elhíresült túlóra szabályozást pedig vonja vissza a kormány! Emeljék a minimálbért legalább két számjegyű mértékben, állítsák vissza a cafetériát, rendezzék a közszféra béreit! Követelik a sztrájkjog újraszabályozását, érdemi párbeszédet, előzetes egyeztetést a dolgozókat érintő törvények módosításánál! Követelik egy rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásának követelményeit, a korengedményes nyugdíjak korszerűbb formában történő visszahozásától a megváltozott munkaképességű dolgozók tisztességes támogatásáig.

A moderátor a következő felszólaló előtt a következőket mondta:

2018 a családok éve volt. Észrevettétek? Több ezer családot tettek utcára, a Parlamentben egy csomó olyan döntés született, amelyeket a hétköznapi emberek ellen, a saját érdekükben hoztak. Megváltoztatták a cafeteria-rendszert, tönkretették a lakáskasszát, megalkották a rabszolgatörvényt a szakszervezetekkel történt egyeztetések nélkül.

Kovács Rajmund, a Jobbik veszprémi elnöke szerint a történelmünk megmutatta, hogy a magyar sokáig tűr, de egyszer betelik a pohár, és ki kell mondani, hogy elég volt (Tömeg: Elég volt! Elég volt!).

Amikor őfelsége lenéz ránk palotája erkélyéről

– Több mint egy hónapja, hogy áterőszakolták a rabszolgatörvényt, de Orbán Viktor nem hajlandó meghallani a hangunkat, nem hajlandó fejet hajtani a többség akarata előtt – vette át a szót a momentumos Berg Dániel. – Ez mindent elmond arról, mit gondol rólunk Orbán Viktor. Amikor őfelsége lenéz ránk palotája erkélyéről, akkor rabszolgákat és gépeket lát. Rabszolgákat, akik fölött uralkodhat és gépeket, akik csak azért léteznek, hogy kitermeljék a vagyonát. Én viszont tisztességes magyar embereket látok, akik boldogulni akarnak, és keményen meg is dolgoznak érte. Amikor az állampárt azt mondja, hogy több túlóra kellene, az bűnvallomás a részükről: beismerik, hogy nyolc év Fidesz-uralom után nem tudunk eleget keresni rendes munkaidőben ahhoz, hogy boldoguljunk. Mert Orbán számára Magyarország egy óriási malacpersely, amit arra használ, hogy kitömje a családját, a vejét, a strómanjait és a talpnyalóit. Sajnos az ország valódi helyzetéről egyre kevesebben tudnak tájékozódni, mivel a propagandagépezet mindenhol túlharsogja a független hangokat. Veszprémi bástyái, a Veszprém megyei Napló, a Méz FM, a Part FM biztosítják, hogy csak NER-es hazugságok hallatszanak. (Tömeg: Mocskos Napló, mocskos Napló!) Küzdenünk kell a változásért, mert csak mi tudjuk a kezünkbe venni saját sorsunkat. Követeljük, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, mert elég volt a lopásból! Kevesebb rendőri túlórát, független bíróságokat és igazságszolgáltatást, független közmédiát követelünk! Legyünk ott májusban az európai, ősszel pedig az önkormányzati választásokon!

Klinger László, a Párbeszéd Magyarországért egyik alapítója beszédében elmondta, hogy sok-sok embertársával együtt homokszem akar lenni abban a gépezetben, amely majd el tudja söpörni Orbánt. (Tömeg: Orbán, takarodj, Fidesz, takarodj!)

Félmillió évnyi túlóra

Milyen ország az, ahol Orbán Viktor pénztárosa, a nemzet gázszerelője a leggazdagabb magyar? – tette fel a kérdést Hartmann Ferenc, az MSZP megyei vezetője, önkormányzati képviselő. – Vagyonát most 300 milliárdra becsülik, amihez pontosan félmillió évnyi túlóra szükséges. (Tömeg: Nem tűrjük!) Eközben milliók élnek a rezsimnek kiszolgáltatva, kizsákmányolva, 800 ezer ember kitántorgott az országból. Zsarnokság van, mert nincs törvény előtti egyenlőség, mert a hatalom Fidesz-bábjai uralják az igazságszolgáltatást, s az a haveroknak mindent elnéz, mert nem szabad a sajtó: mamelukok írják a híreket. (Tömeg: Szabadságot!)

Gerstmár Ferenc LMP-s önkormányzati képviselő szerint autonómia kell a munkavállalóknak, amit nem az eddiginél több túlóra, hanem a több bér teremthet meg, autonómia a szakszervezeteknek, hogy el tudják látni a feladataikat, autonómia az oktatásnak, hogy felkészült és öntudatos emberek kerüljenek ki az iskolákból, autonómia az önkormányzatoknak, hogy a helyi közösségek a saját kezükbe vehessék a róluk szóló döntéseket.

Katanics Sándor, a DK veszprémi elnöke, önkormányzati képviselő az oktatás ügyében szólalt meg:

– Mint minden, az oktatás ügye is tragikusan rossz helyzetben van ebben az országban. Nemcsak az akadémikusokat tették végtelenül kiszolgáltatottakká, a tudományos munkát szorítják szűk korlátok közé, hanem a felsőoktatást és a közoktatást is „fejszecsapásokkal” irányítják. Az Orbán-kormány kifejezetten irtózik a tudásalapú társadalom gondolatától. Ők munkaalapú társadalmat vizionálnak, amelyben komoly szerep jut az éhbérért fenntartott közmunkának. Épp itt az ideje hátsón billenteni és elzavarni ezt a pökhendi, minden normális emberi értéket lábbal tipró, tolvaj társaságot!

A hivatalos felszólalók sorát Kész Zoltán zárta, aki a MOST Egyesület elnöke, a Mindenki Magyarországa Mozgalom tagja.

– Örülök, hogy végre egy színpadon szólalunk fel mi, akik nem tudtunk elég erősen összefogni ahhoz, hogy megnyerjük az országgyűlési választást! – mondta. – De most itt állunk, és egyet akarunk: elzavarni ezt a káros hordát. Félre kell tennünk az ideológiai különbségeket, különben feudalizmusba süllyed az ország! Nekünk kell megteremtenünk az élhető, optimista Magyarországot, más nem fogja helyettünk! Mi itt sok mindenben nem értünk egyet. Abban azonban igen, hogy ezt a kormányt le kell győzni. Adjatok hangot az akaratotoknak! Tüntessetek, demonstráljatok, álljatok szembe a tolvaj embertelenekkel! Különben rabszolgák maradunk, nemcsak mi, a gyermekeink is. Harcoljatok! Harcoljatok és ne féljetek!

A hallgatóság soraiból ezután fölsétált a színpadra egy idős úr:

– Szilvás Károly vagyok, 76 éves, Csesznekről jöttem, bányászként dolgoztam, és szeretnék idézni egy Ady-versből!

És, ha kissé akadozva is, a hallgatóság segítségével elmondta a Csák Máté földjén című költemény utolsó versszakát:

“Én, beteg ember, csupáncsak várok,
Vitézlő harcos nem lehetek.
De szíveteket megérdemeltem,
Veletek száguld, vív, ujjong a lelkem:
Véreim, magyar proletárok.”

Az utolsó megszólaló Pikó Márton volt, a Pannon Egyetem 19 éves hallgatója:

– Több ismerősöm elment külföldre dolgozni, mert itthon nincs jövőjük. Nekem sincs, és ez szomorúvá teszi a lelkem. Közösen kell cselekednünk, ezért hívják meg az ismerőseiket is a következő tiltakozásra! Legyünk egyre többen!

Fenyőházi Attila ezt követően megjegyezte, hogy a demonstrációt igazából diákok kezdeményezték, de megfélemlítették őket. (Tömeg: Szabad ország, szabad egyetem!)

Végül megköszönte a rend őreinek, hogy vigyáztak a megjelentekre, és megjegyezte, hogy a téren állók értük is demonstrálnak. (Egy női hang: Remélem, fölébrednek ők is!)

Galériánk bármely képre kattintva kinyílik.