TÁMOGATÁS – A belga vendéglátósoknak nem kell segítségért könyörögniük

Brigitte és Julie évek óta társtulajdonosokként üzemeltetnek egy népszerű kisvendéglőt Brüsszel szívében. Tavaly márciustól júniusig nem nyithattak ki a járvány első hulláma miatt, majd egy rövid fellélegzés után októberben ismét be kellett zárniuk. A korlátozások február végéig való meghosszabbítása miatt ott is lázadoznak a vendéglátásban dolgozók, pedig az állam igyekszik anyagi segítséget nyújtani a túlélésükhöz.

Brigitte-től megtudtuk, hogy a két alkalmazottat foglalkoztató kis cégük tavaly márciusban az államtól 4000, az önkormányzattól 1000 euró támogatást kapott, a második bezáráskor pedig újabb 3000, illetve 1000 eurót, hogy a rezsijüket, a szállítóikat, a biztosításukat – bevétel híján – legyen miből kifizetniük. Ezen kívül ő, mint egyéni kisvállalkozó, tavaly március óta folyamatosan havi 1290 eurós segítséget kap ugyancsak az államtól, a társa pedig 1650 eurót, mivel kiskorú gyermeket nevel. Ezt az összeget abban a néhány hónapban is ugyanúgy megkapták, amikor épp nyitva lehettek, sőt, november–december–januárra az összeget megduplázta a kormány. A rendszeres havi támogatás nem csak a vendéglátásból élőknek jár, hanem minden olyan egyéni vállalkozónak, akinek kötelezően be kellett zárnia az üzletét a járványügyi korlátozások miatt – hangsúlyozta Brigitte. Persze így is sokan tönkremennek, és lehúzzák a rolót, de akinek volt némi tartaléka, az a havonkénti támogatásnak köszönhetően jó eséllyel kihúzza a korlátozások feloldásáig.

(Az Eurostat adatai szerint tavaly Belgiumban bruttó 1626 euró – nettóban 1520 körül – volt a minimálbér, Magyarországon 451. Ennél csak a letteknél és a bolgároknál volt alacsonyabb, bruttó 430, illetve 312 euró az unión belül.)

Brigitte-ék két alkalmazottja úgynevezett chômage-Covid státuszba került, vagyis egy speciális munkanélküli segélyben részesül. Valójában nem váltak munkanélkülivé, az állásuk a cégnél megmaradt, és amint újraindul az élet, ugyanott folytathatják. A megélhetésükhöz ők is az államtól kapnak segítséget, egy egyszeri 300 eurós gyorssegély után havi 450–500 eurót, a munkáltatóik pedig ez időre mentesülnek az alkalmazotti járulékok terhétől.

A brüsszeli kisvállalkozók mégsem igazán elégedettek, mert Flandriában és Wallóniában a kollégáikat jóval magasabb összegekkel támogatják. Amikor a brüsszeliek 3-4000 eurót kaptak, a két említett országrészben vállalkozók csaknem 12, illetve 20 ezret. Emiatt már demonstrációt is tartottak a fővárosban.