SZORÍT A HATÁRIDŐ – Épülnek a konténerbörtönök

Konténerbörtönök építésével akarja a kormány lefaragni azokat a milliárdos büntetéseket, amelyeket a szabálytalan fogva tartási körülmények miatt a hazai ítélethozók és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megítélhetnek. Eddig 10 milliárd forint kártérítésről született jogerős döntés.

Veszprémben és még másik három városban belterületen, további hat településen külterületen alakít ki a Belügyminisztérium ideiglenes konténerbörtönöket. A Kádártai úton már működő büntetés-végrehajtási intézet udvarára kerülnének a konténerek, amelyekről a tapasztalatok alapján tudható, télen hidegek, nyáron megfulladnak bennünk a 40-50 fokra hevült helyiségekben. A szomszédos Ausztriában és Németországban a rabok elhelyezését a főépületek felújításának idején hasonlóan oldják meg.

Túlzsúfolt börtönök

Belügyi számítások szerint olcsóbbak a hagyományosan készült őrzőhelyek, de a kormányt szorítja a maga szabta határidő, a börtönzsúfoltság megszüntetését el kell érnie szeptember 30-áig. El kell érni, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot. A hivatalos statisztikák szerint ehhez öt hónap alatt legalább 1700 férőhelyet kellene előteremteni. 2015 végéig több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé. Magyarország ugyanis nemzetközi szerződésekben vállalta az elhelyezési minimumokat: legalább 4 négyzetméter jut egy emberre, az ágyaktól külön légtérben helyezi el a vécéket.

Börtönépítéssel nem lehet kampányolni

Az alapvető előírásokat reménytelen volt betartani a múlt század elején épült börtönökben, de leginkább a súlyosabb bűnöket elkövetők őrzőhelyén, a fegyházakban, például Sopronkőhidán, Sátoraljaújhelyen. 2015-ben kilenc új börtön építését szavazta meg az Országgyűlés ötezer férőhellyel, de ez nagyon megterhelte volna a költségvetést, s lássuk be, börtönépítéssel nem lehet kampányolni. Ráadásul jöttek azok a szociálisan kiszolgáltatottak, akikre börtön várt akkor is, ha húszezer forintot nem haladta meg a lopás értéke (szabálysértők), ezért nemhogy csökkent volna, még inkább nőtt a helykihasználtság.

Szóval, sietni kell az építéssel, ám a kérdéseket így sem lehet megúszni: már most hiányzik kétezer ember a bv. intézetekben. Ki fogja őrizni, ellátni az egyre több rabot?

Alternatív megoldások, reintegráció

Néhány szám: Magyarország költségvetéséből évente 72 milliárd megy el a bv. intézetek fenntartására, ami nagyjából 4,3 millió forint/fő. A modern kriminalisztika szakértői szerint sokat javítana az áldatlan állapotokon, ha csak az menne börtönbe, aki tényleg valóban veszélyes a társadalomra. Komolyan kellene venni a társadalomba visszahelyezést, szaknyelven a reintegrációt. Adatok sora igazolja, hogy azok közül, akik a szükséges biztonsági intézkedések mellett hazakerülhetnek, 10 százalékot sem éri el a visszaesők száma. Külföldön nagyszerűen alkalmaznak alternatív szankciókat a börtönbüntetés helyett: például a közérdekű munkavégzést (nem azonos a közmunkával), vagy a sértettnek jóvátételi kötelezettség (például a házának építése, mezőgazdasági munka stb.)