Jó hangulatban és kellemes környezetben ünnepelte a StúDió Veszprém podcast indulásának egyéves évfordulóját a két ötletgazda, Dióssy László és Wéber László.
A Füge Fagyiudvar és Kávézóban műsoruk több szereplője és támogatója társaságában idézték fel a kezdeteket.
Amint arról korábban már beszámoltunk, a műsort valójában a tavaly tavaszi járványintézkedéseknek köszönhetjük. A le- és bezárások miatt gyakorlatilag megszűnt minden lehetőség Dióssy László 77 történet dióhéjban című könyvének értékesítésére, terjesztésére. A tíz beszélgetésre tervezett podcastot amolyan promóciónak szánták. Számukra is váratlan sikerét mi sem mutatja jobban, mint hogy az egyéves évfordulóra épp az ötvenedik adást készítették el Szelle Dávid színművésszel.
A StúDió Veszprém vendégei érdekes és értéket teremtő emberek, akik a városhoz kötődnek és tevékenységükkel a közösséget gazdagítják. A kamerák előtt, online zajló beszélgetések felvételei péntekenként kerülnek fel a világhálóra, és egyre több felületen elérhetők. A műsor külön érdeme, hogy a politikát és a bulvárt egyaránt kerüli. Szimpatikus spontaneitás teszi könnyeddé, csevegős hangulatúvá az egyes epizódokat, pedig komoly dolgokról is szó esik. Ahogy Wéber László fogalmazott, soha nem készülnek görcsösen ezekre a virtuális találkozóra, „profizmusuk” lényege a nem-profizmusukban rejlik. Szelle Dávid elmesélte, ő minden színházi fellépése és minden interjú előtt rettenetesen izgul, de beszélgetőtársainak köszönhetően ez az érzés a podcast felvételének első percében semmivé lett.
Szó esett egy 50+1-edik felvételről is, amolyan különkiadásról, ami attól rendkívül izgalmas, hogy a megszólaltatott Kutasi Bendgúz Bakuból ad betekintést azerbajdzsáni kalandjaiba. A StúDió Veszprém Facebook-oldalán olvasható ismertetés már önmagában érdekfeszítő. Érdemes a műsort is meghallgatni:
„Mit keres egy füredi fiú Azerbajdzsánban? Pláne pandémia és háború idején! Atyai örökség a kalandvágy, a barátkozás-képesség és az is, hogy nem mi vagyunk a világ közepe.
A magyarisztánból érkezőnek ismerősen csengő azeri szavak: árpa, búza, vödör. Hét manatért Radnóti összes versei kötet is kapható.
Baku multikulti, remek a konyha, az öltözködési kultúra magasabb szintű, mint a magyar.
Rengeteg a plasztikázott női orr, hatalmas autók szaggatják az aszfaltot a fővárosban. A tengerparti boulevard-on ott sorakoznak az Argentínából hajóval átszállított 250 éves fák. A helyiek ezt úgy indokolják, hogy nincs idejük kivárni, míg ekkorára nőnének, de pénzük van rá…
Kaptunk magyarázatot arra is, hogy miért hiányoznak Bakuból a Teslák, miközben az autó ott is státuszszimbólum.
A vidék szegénysége, a sivatagban pizzaszerűen telepített és öntözött növénykultúra, az analfabetizmus és hivatalból lehallgatott telefonok témáin keresztül különös és furcsa világot mesélt el nekünk Bendegúz, aki már tudja, miért költözzünk Bakuba és azt is, miért ne…”
Szereplők, támogatók, barátok Diósy László és Wéber László társaságában. Fotó: a szerző