PER – Rokkantnyugdíjas kontra magyar állam

– A magyar állam a jelenlegi szabályozással halálsoron tartja az embereket – jelentette ki dr. Szepesházi Péter ügyvéd annak a pernek a tárgyalásán, amit egy rokkantnyugdíjas indított a magyar állam ellen.

A Veszprémi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának Völgyhíd téri székházában bő egytucatnyian – Győrből, Budapestről, Diósdról, Székesfehérvárról ideutazók és veszprémiek – képviselték a Magyarországon érintett embereket.

A felperes Orosvári Zsolt, aki 2019-ben azzal került be az országos hírekbe, hogy magánemberként klímát és kempingágyakat szerzett több olyan kórháznak, amelyekben gyerekeket gyógyítottak. Az alperes a Fejér Vármegyei Kormányhivatal – ez a hivatal adta ki azt a határozatot, amely szerint Orosvári Zsoltnak havi 82 ezer forint rokkantnyugdíj jár.

Dr. Szepesházi Péter, a felperes egyik jogi képviselője a bíróságon elmondta, hogy ügyfele a mostaninál magasabb összeget kér ellátásként, mert a 82 ezer forintos rokkantnyugdíja megalázóan alacsony, sérti az emberi méltóságát és az állampolgári jogait. Az ügyvéd – állítása alátámasztására – az alaptörvényre, az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törtvényre, valamint nemzetközi jogi szerződésekre hivatkozott.

– A magyar állam magára hagyta a felperest, és megalázza emberi méltóságában – folytatta az ügyvéd. – Ügyfelem mindazok érdekében perel, akiknek eleve alacsony szinten állapították meg az ellátását. Háromszázezer emberről beszélünk. A magyar állam a jelenlegi szabályozással halálsoron, passzív euthanáziában tartja az embereket egy demokratikus álca mögé bújva. Sem a kormányhivatal, sem a törvényszék részéről nem elegendő, ha az összegekről szóló részletszabályokat alkalmazza, azokba menekül. Az állam ne üresítse ki a rá vonatkozó alapelveket! A jogszabály alaptörvény-ellenességét egy kormányhivatal is észrevételezheti.

A bírónő elmondta, hogy a felperes felhívást tett közzé az interneten, amelyben kérte, hogy sorstársai írják meg a saját ügyüket a bíróságnak. A bíróságra 25 levél érkezett.

Alkotmánybírósági eljárás lesz az ügyből?

Az alperes képviseletében az illetékes kormányhivatal munkatársa a kereset elutasítását kérte. Szerinte itt egyetlen konkrét jogalkalmazási ügyben dönthet a bíróság, a felperes pedig nem támadhatja az ellátás összegét.

A bírónő megkérdezte a felperes jogi képviselőjét, hogy szerinte melyik az a perben alkalmazandó jogszabály, amelyik az alaptörvénybe ütközik?

Dr. Szepesházi Péter felsorolta ezeket és megjegyezte:

– A jogszabályokat az alaptörvényre tekintettel kellett volna alkalmazni. Mi emiatt alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésében gondolkodunk. Ezek a jogszabályok az emberi méltóságot és a szociális biztonsághoz való jogot sértik. A részletszabályok ütköznek a jogalapot tartalmazó jogszabályokkal. Reméljük, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a szociális biztonsághoz való jog kiüresítését! Tisztában vagyunk azzal, hogy nem perelhetünk összegek miatt. Azt is tudjuk, hogy ezek az ellátási összegek emelkednek, csakhogy csökkent a reálértékük.

Az alperes ekkor ismét megjegyezte, hogy itt egy konkrét ügyről van szó, és nem az ellátórendszer teljes felülvizsgálatáról.

A tárgyalást vezető bírónő rövid szünet után bejelentette, hogy a tárgyalást elhalasztja. A következő tárgyalást 2024. február 9-ére tűzte ki. Bejelentette: a következő tárgyaláson döntés fog születni. A felperes képviselőit pedig felszólította: 15 napon belül írásban részletezzék, mely törvények, jogszabályok alapján kérik a törvényszéket arra, hogy az az ügyet továbbküldje az alkotmánybírósághoz.

A bíróság érezte a probléma súlyát

A tárgyalás lezárása után megkérdeztük dr. Szepesházi Pétertől, mi a véleménye az elhangzottakról.

– A bíróság érezte a probléma súlyát – válaszolta. – Megfelelő volt a mai tárgyalás. Jó fejleménynek tartom, hogy a bíróság lehetőséget adott a folytatásra. Azt is meg kell azonban jegyeznem, hogy az alkotmánybíróságon ritkán sikeresek a regnáló hatalom ellen induló perek.

A felperes, Orosvári Zsolt nem kapott szót a tárgyaláson:

– Sajnálom, mert fontos lett volna, hogy bemutassak a bíróságnak egy konkrét élethelyzetet. A bírók így még jobban beleláthattak volna az ügyembe.

(Orosvári Zsolt korábban vállalkozóként dolgozott, de a stressz és a túlhajszoltság miatt egy öröklött betegség következményeként lett rokkantnyugdíjas. Időközben elvált, jelenleg egyedül neveli két kiskorú gyermekét.)