PANNON VÁRSZÍNHÁZ – A Képzelt riport… rólunk szól

A Béke presszó helyett a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musical lesz a Pannon Várszínház idei évadának utolsó bemutatója április 14-én – jelentette be Vándorfi László igazgató, az előadás rendezője a mai sajtótájékoztatón. A darab férfi főszerepeit Gazdag Tibor és Novák Péter játssza, ahogyan az 1995-ös veszprémi előadásban is.

– Idén 45 éves az első nagy rockmusical, amit Pós Sándor írt Déry Tibor kisregénye alapján – mondta az igazgató. – Veszprémben is meghatározó előadás volt számunkra, mert 1986-ban mutatták be, amikor Oravecz Edit és én a Petőfi Színházhoz kerültünk. A rendező a német Ulf Reiher volt, aki a darab brechtes vonalát emelte ki. Presser Gábor, a dalok zeneszerzője akkor két hétig Veszprémben tartózkodott, és ő készítette el azt a színpadi alapot, amelyet a darab 1995-ös bemutatásakor is használtunk. Akkor, vagyis 1995-ben tűnt fel két fiatalember a színházban: Gazdag Tibor és Novák Péter, akik a mostani szereposztásban is helyet kaptak. Az előadást pár híján száz alkalommal láthatta a közönség, óriási siker volt. Kiss T. István, Oravecz Edit és Krámer György az első, a második és a harmadik Képzelt riportban is benne volt/van. Közben 2005-ben is bemutattuk a produkciót a Pannon Várszínházban, amit Veszprémben öt éve nem játszottunk, de még mindig repertoáron tartjuk.

Az április 14-ei premierrel beharangozott új előadást Vándorfi László teljesen új szereposztással és ötven szereplővel állítja színpadra. A koreográfus Krámer György. (Április 13-án egy nyilvános bérletes főpróbát tartanak, amelyre a szociálisan vagy mentálisan hátrányos helyzetű veszprémieket várják. Számukra ingyenes lesz az előadás a Szerencsejáték Zrt. támogatásának köszönhetően.)

A színidirektor elmondta még, hogy a Béke presszó előbemutatóját június 29-én tartják, és a következő évadot ezzel az előadással kezdik.

– Megható és megrázó is egyúttal, ahogy végiggondoljuk az életünket, hogy mennyit dolgoztunk együtt – gondolkodott hangosan Novák Péter, aki Manuelt játssza majd az új változatban. – A Vándorfi Lászlóval való munka legalizált engem ezen a pályán, ez volt az iskolám, a bemutatkozási lehetőség számomra, a színházi szocializációm helyszíne. Felléptem az első Sziget Fesztiválon, ahol megismertem a tömegpszichózist, és most meglett negyvenesként visszatérek ebbe a miliőbe, ami meg is jelenik a színpadon egy kerettörténetben.

– Színészként az első évadomat töltöttem Vándorfi László keze alatt a Petőfi Színházban és a Képzelt riport… Józsefe volt az első komoly feladatom – vette át a szót Gazdag Tibor, aki ezúttal is Józsefet fogja alakítani. – Kicsit szkeptikus voltam, amikor az igazgató úr felhívott az ötletével, hisz már elmúltam ötven, és azt is végiggondoltam, hogy ez a darab már kissé elcsépelt, szakálla van. Amikor azonban újra meghallgattam a lemezt és elolvastam a szöveget, elkezdett ismét hatni rám. Valami örök érvényű van ebben a darabban. Számomra most egy teljesen más értelmezést nyert a szöveg, az anyag. Így, a B-oldalon állva újra föltettem magamnak a mindig aktuális kérdéseket, amikre már mások a válaszok, mint régen voltak.

Az előadásban azt a zenét halljuk, amit Presser Gábor 1986-ban „összebütykölt” Veszprémben.

– Valljuk be, Déry életművének másodvonalába tartozik a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című kisregény, és Presser Gábor zenéje, Adamis Anna szövegei nélkül soha nem vált volna kultikus művé – magyarázta a rendező. – Ez egy igazi Orfeusz-történet, amelyben Orfeusz pokolra száll Euridikéért, csakhogy hősünk visszanéz, és ez lesz a veszte. Az előadás a mi gyökértelenségünkről, hontalanságunkról mesél, megszólal benne a másság, mindenféle másság, benne van a kábítószer- és alkoholprobléma, a korai öregség kérdésköre. Tele van olyan témafelvetésekkel, amelyekből azt érezzük, hogy minden itt és most történik velünk.

– Sok generációnak mond valamit – fűzte tovább a gondolatot Novák Péter. – Például azt, hogy lélekben ugyan lehetek húszéves, de már megváltozott az életem. Az előadás helyi aktualitása pedig az, hogy ez a mi személyes történetünk: akkor, 1995-ben döbbenetes élmény volt számunkra minden előadás, a közönség reakciója, most pedig jutalomjáték, hogy ezt újra megélhetjük.