Örömolimpia a Gulágon, avagy miért fontos a mentális egészség?

Hogyan legyünk jól? Mit jelent a mentális egészség? Milyen téveszméink vannak a boldogsággal kapcsolatban, és miért „az élettel szembeni alacsony elvárás” a boldogság kulcsa? A Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara által életre hívott Pannon Kultúrklub 3.0 legutóbbi előadásán a Papírkutyában Pál Feri (Feri atya) római katolikus pap, mentálhigiénés szakember rendkívül szórakoztató, szuggesztív előadásában többek között a fenti kérdésekben próbált meg iránymutatást adni.

A napjainkat érintő sok-sok fontos kérdés közül biztosan a top háromban van (kellene lennie) a mentális egészség szerepének. Stressz, túlhajszoltság, bizonytalanság, háború, Covid-veszteségek, állandó online lét, egészségtelen életmód, és még folytathatnánk a sort. Ahhoz, hogy viszonylagosan ép lélekkel tudjuk átnavigálni magunkat és a családunkat a mindennapokon, nagy fokú tudatosság szükségeltetik.

Pál Feri atya előadása legelején a négy E-t említette: egészség, eredményesség, elégedettség és mindez együtt. Azaz, mindannyian szeretnénk kifutni a pályánkat, eredményesnek lenni, de úgy, hogy közben jól vagyunk, sem a mentális, sem a fizikai egészségünk ne menjen rá, ne égjünk ki, és persze képesek legyünk az együttműködésre. Hisz mit ér a siker, ha közben tönkremegy a család, elhanyagoljuk a gyerekeinket, a társunkat? Feri atya még egy plusz E-t hozzátett, az erkölcsöt.

Megfogalmazta azt is: az egészség nem egyenlő a betegség hiányával. Mint ahogy a mentális egészség sem azt jelenti, hogy 100 százalékig egészséges valaki, hanem azt, hogy kézben tartja a mentális zavarát.

A boldogság nem állapot, hanem folyamat, nem cél, hanem irány

Ha a mentális egészség a téma, kihagyhatatlan a boldogság fogalmának taglalása. Feri atya szerint sokak téveszméje, hogy a boldogságot fizikai, érzelmi állapotként élik meg. Pedig a boldogság nem állapot, hanem folyamat, és nem cél, hanem irány. Hozzátette azt is: minél részletesebb boldogság tervvel rendelkezik valaki és minél merevebben ragaszkodik hozzá, annál boldogtalanabb lesz. És akkor mi a megoldás? – merül fel joggal a kérdés. Feri atya a választ is megadta: legyen egy-két egyszerű tervünk, mert a boldogság kulcsa az élettel szembeni alacsony elvárás. Szerinte nem az élettől, hanem saját magunktól kell sokat várni.

A mentális jóllétnek öt forrása van, és szükségünk is van mindegyikre. Elmondta: a jó iskolai teljesítmény alig 20 százalékban számít az életben történő jó boldoguláshoz, inkább az érzelmi és a társas intelligencia fejlesztése szükséges. Felidézte Oloffson Placid bencés szerzetes történetét, aki tíz évet töltött a Gulágon, ahol a túlélés érdekében örömolimpiát szervezett rabtársainak. Abban a nyomorúságban, kilátástalanságban is megtalálták a napi örömeiket, sőt, mindezt észben is kellett tartani, hogy a nap végén egymásnak elmondva győztest tudjanak hirdetni. Az élet apró örömeinek keresése, megtalálása mellett a szerzetes másik túlélési szabálya, hogy a szenvedést nem érdemes dramatizálni, mert attól csak gyengébb lesz az ember.

A mentális jóllét további forrása, ha tudjuk, hogy az életünknek van értelme, képesek vagyunk az elmélyültségre, flow-ra, az önmagunkról való megfeledkezésre. Ám legalább ilyen fontos a gyümölcsöző élet is, ami nem egyenlő a sikerrel. Pál Feri atya szerint nagy kulturális téveszme, hogy sikeresnek kell lenni ahhoz, hogy azt érezzük, jól vagyunk. A sikerből nem a boldogság, hanem a sikerélmény következik, ez pedig illékony. Ami fontos, az a jól végzett munka öröme. Ugyanennyire fontosak a tartalmas emberi kapcsolatok is: a figyelem, odafigyelés, megbecsülés, tisztelet kifejezése, törődés, a gondoskodás. Az, hogy érzelmileg nehéz helyzetben is emberszámba vegyük egymást.

Kiss Nikolett

Fotó: a szerző