ÖREGSÉG – Mindenképpen rácsesztünk?

Folyamatosan öregszik a világ népessége, Magyarország sem kivétel: a 80 év felettiek aránya 2080-ra több mint megtriplázódik, így nyolcból egy lakos biztosan 80 évnél idősebb lesz. Már most is 18 százalék a 65 év felettiek aránya a népességben. Nem a migránsok tehát Magyarország óriási problémája, mint ahogy azt a közszolgálatinak mondott média állítja, hanem az egyre több magára maradó idős ember.

Kivándorolnak a fiatalok, legfeljebb telefonon tartják a kapcsolatot az idős szülőkkel. De ha itthon is vannak, akkor sincs idejük egész napos ápolásra, hiszen dolgozniuk kell, a nyugdíjkorhatár egyre jobban kitolódik. Megnyugtató megoldás lenne a jelenleginél sokkal bevállalósabb házi beteggondozás, a több és sokkal korszerűbb idős-otthon kialakítása. Ehhez sok pénz és akarat, átfogó koncepció kellene. Sürgősen, mert máris késő.

Bűntudat és túlhajszoltság

A mai nyolcvan-, kilencvenéves idős, beteg emberek nyugdíja nem elegendő az idős-otthon megfizetésére, de a folyamatos otthoni ápolás finanszírozására sem. Régen a nyolcvanéves anya hatvanéves lánya már nyugdíjas volt, és tudta ápolni az édesanyját, ami ma csak ritka szerencsés csillagállásnál fordul elő. Akkor mi van? Szenvedés, magány, a hozzátartozó részéről bűntudat és túlhajszoltság. Vannak persze boldog települések, ahol civil, egyházi, önkormányzati, vagy intézményi kezdeményezésre megszervezik a hospice szolgálatot, hogy az utolsó hónapokat, éveket méltóságban tölthessék otthon a gyógyíthatatlan beteg embertársaink. Sürgősen ki kellene terjeszteni ezeket a szervezeteket, országos hálózattá szélesíteni őket.

Nyugati minták

Kint dolgozó honfitársaink, ápolónők tudnának erről mesélni. Rengeteg magyar ápolónő gondoz beteget Ausztriában, Németországban, Angliában, Svájcban és másutt. Átlagban, vállalkozóként 1700 eurót fizetnek nekik havonta, plusz teljes ellátást kapnak. Ezt itt Magyarországon képtelenség átlagnyugdíjból, átlagfizetésből előteremteni. Csak Svájcban több mint tízezer külföldi gondozónőt foglalkoztatnak.

Ilona tanárnőként ment nyugdíjba, de elvégzett egy beteggondozói tanfolyamot, mielőtt elvállalta volna egy zürichi 89 éves sztrókos asszony, Frau Kugler gondozását. Ahogy meséli, naponta háromszor kijár a beteghez egy szakápoló az úgynevezett Spitex szolgálattól, tehát neki inkább gondozási, háztartásvezetési feladatai vannak, főz, takarít, bevásárol. Frau Kugler már húsz éve özvegy, gyerekei, rokonai nincsenek. Egy húga van, aki látogatja, de ő meg gyengénlátó. Frau Kugler egész életében ezekre az utolsó évekre takarékoskodott, mert az volt a kívánsága, hogy otthon maradhasson.

Az öreg fát nem lehet átültetni

Nagy igazság. Svájcban elterjedtek a lakásba beépített szenzorok, amelyek szükség esetén jeleznek a házi beteggondozóknak, hogy baj van, mert elesett, rosszul van a páciens. Jó ez a fejlett technika, de azért egy valóságos ember a szomszéd szobában még mindig megnyugtatóbb.

Az idős-otthonok is nagyon barátságosak Svájcban, meséli Ilona. Ennek ellenére sokan idegenkednek tőlük. Hallott egy esetről, hogy egy idős nő nem volt hajlandó lefeküdni az idős-otthonban, inkább a fotelban szundikált. Végül kiderült, hogy azért nem, mert az volt az érzése, hogy előtte már sokan meghaltak abban az ágyban. Azon nyomban vettek neki egy vadonatúj ágyat.

Pénz kérdése

Végül is, ha jól meggondoljuk, kiderül, hogy pénz kérdése az egész, ha csak nincs kéznél áldozatkész, szerető családtag vagy barát. Különben ki fogja kifizetni a cehhet? Öregkorunkban isszuk meg a levét annak, hogy milyen sok pénzt megspóroltak rajtunk a munkáltatóink. Remélem, a mai fiatalok már okosabbak, és nem adják aprópénzért a tudásukat, erejüket!

Egyéb megoldások

Egyedi megoldások is vannak. Az újságok cikkeznek olyan esetekről, amikor az illető hajlott korára felrúgja addig megszokott életmódját, és városból falura költözik az őt befogadó földműves családhoz, ahol holmiféle nagypapa-, vagy nagymamaszerephez jut. Ha kedve tartja, kertészkedhet is kicsit, háziállatokkal bíbelődhet. Ez persze nagy lutri, mert mi van, ha pár év múlva kiderül, hogy rossz döntés volt. Van, amikor az időskori nyűgök elviseléséhez még a közeli rokonság sem ad elegendő erőt.

Vidám esetek is előfordulnak. A 86 éves amerikai Mamma Lee, azaz Lee Wachtstetter eladta a lakását, és befizetett egy „örök” hajóútra: 164 ezer dollárért egy évig utazgathat. És utána mi lesz vele?

Te jó ég! Még mindig ott tartok én is, hogy jobb ezt nem végiggondolni, pedig már nyakig benne vagyunk a bajban. Már régen gőzerővel fejleszteni kellene a házi beteggondozó hálózatokat! Különben rácsesztünk.