OMMA – Elementáris támadás a közöny ellen

Sürgősen megnézném újra! Máris szeretem. Veszprémben tartotta új előadása magyarországi bemutatóját a világhírű koreográfus, Nagy József. Az OMMA legközelebb Prágában majd Párizsban lesz látható.

Sorsszerű, hogy megálltak a francia előadással a Pannon Várszínház HÍD – Vajdasági Alkotók Veszprémben elnevezésű fesztiválján Szabadkáról felfelé jövet.

Nagy József, a kortárs táncikon koreográfiái különös kohéziós erőket mozgatnak. Az OMMA című, Franciaországban készült előadásán mintha egy teljesen más világban találnánk magunkat, amely nyugodt, mint a tenger hullámzása és a legalapvetőbb dolgokról szól, amelyeken keresztül a legbonyolultabb dolgok is megérthetők. Középpontjában az ember áll, a maga egyszerű érzéseivel, kapcsolataival. Ez nem az a szimulációs, programozott, kibiztosított, magányos, elátkozott XXI. századi valóság, amihez hozzászoktunk.

Nyolc afrikai táncos

A világhírű koreográfus új előadásával, amelynek Veszprémben volt a magyarországi bemutatója, elementáris támadást indított a közöny ellen, ami korunk alapbetegsége. Őszinte érzésekkel megmenteni a közömbösségtől a Földet – igazi költői, filozófusi feladat. És közben visszatalálni az élet, a ritmus, a tánc keletkezésének forrásaihoz középpontban az emberrel, aki nem csak a föld, de az univerzum része is. Erre nem is találhatott volna alkalmasabb alkotótársakat, mint ezt a nyolc afrikai táncost, akik a legegyszerűbben, a vadállatok biztonságával képesek létezni a színpadon. Egyszerűen csak vannak, többnyire jókedvűek, néha meghalnak és feltámadnak. Közben iszonyú erőbevetéssel dolgoznak, táncmozdulataikat néha artikulátlan, afrikai dallamú énekkel kísérik. Egy szó és egy félmondat erejéig magyarul is megszólalnak. „Fekete” hangzik el az előadás első felében. „Véres a föld” – visszhangozzák később.

Fekete, üres színpadon táncolnak minden kellék és díszlet nélkül. Így jön létre élő kapcsolat szereplők és nézők között. A mezítlábas táncosok felvállaltan sokfélék fizikai megjelenésük és felkészültségük szerint, de mindegyikük testizomzata gyönyörűen kidolgozott, szívósak és nyitottak Nagy József színházeszményére. Alapvetően afrostílusú lépéseik, mozgásuk felveszi a koreográfus színházának formajegyeit. Ezt az egészet egységbe kapcsolja össze az a filozófia, esztétika, ami Nagy József előadásaiban tévedhetetlenül felismerhető. Végig összehangolt lélegzettel, egy testként mozognak. A nyitóképben kijönnek a színpad elejére, felsorakoznak, és farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig nézünk egymás szemébe. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Lehetne düh, méreg, dac a szemükben. De nincs. Csak néznek természetesen, magától értetődően a meztelen testükön feszülő fekete öltönyben. Az, hogy afrikai táncosokkal megyünk vissza a kezdetekhez, a keletkezéshez, plusz értelmezési dimenziót ad az előadásnak.

Nagy József szenvedélyt, víziót hozott korunk ridegségével, technikai megoldásaival szemben. Látnok ő ezekben a poszthumán időkben. Az OMMA ógörög jelentésével (szem, látvány) összhangban nyilvánvalóvá teszi: két út áll előttünk. Vagy kényelmesen szemet hunyunk minden fölött, vagy látunk, merünk érezni, és akkor talán még van remény.

Fotók: Sophie Carles