NŐI MŰVÉSZEK: A nemzeti bank aranytartaléka

Derűs, szellemes, bölcs kiállítás nyílt a Dubniczay-palotában a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat keretében. Az MNB olyan világhírű női művészek alkotásait hozta el Veszprémbe, mint Maurer Dóra, Molnár Vera, Keserü Ilona, Reigl Judit – tanítványaik társaságában. Akár azt is mondhatnánk, hogy az MNB egyféle „aranytartalékába” nyerünk bepillantást.

Kizárólag kurrens női művészek alkotásaiból válogatta a veszprémi kiállítás anyagát Hamvai Kinga kurátor, fejet hajtva ezzel a királynék városa nimbusz előtt. Mint mondta, kedvére volt a feladat, hiszen az MNB gyűjteménye egyébként is kiemelt figyelmet fordít a női alkotókra. Megtudtuk, az MNB kortárs anyagában jelenleg 23 női és 48 férfi alkotó szerepel. Ez az arány a nyugati intézmények és a világ statisztikáival összevetve magasnak számít. A képzőművészeti világban 14 százalék körüli a nők aránya. Ám ezt nem is szokás mérlegelni, annak ellenére, hogy azért néha felmerül a kérdés, ugyan miért ilyen kevés nő jut el a világhírig? A legegyszerűbb válasz, hogy leköti őket a „láthatatlan munka”, a család, a gyereknevelés. És talán ellenük dolgoznak még mindig a társadalmi előítéletek is.

De lám, a nemzetközi elismertséget és hírnevet szerzett kortárs magyar alkotók között több nő is van, munkáik nemzetközi aukciókon is rekordokat döntenek. Őket láthatjuk most Veszprémben. Egy nemzedékhez tartoznak, az 1960-as 70-es évek Magyarországán kezdett felfelé ívelni a pályájuk, kötődnek Franciaországhoz és a déli tájakhoz, többnyire absztrakt geometrikusak, akik mára a festészet nagyasszonyaivá váltak. Keserü Ilona idén 90 éves, Molnár Vera jövőre lesz 100. Maurer Dóra 86. Reigl Judit 2020-ban halt meg 97 évesen.

Tisztázzuk a fogalmakat!

Hamvai Kinga művészettörténész, kurátor a – Folyékony időszeletek – női művészek az MNB kortárs gyűjteményéből című kiállításon – a fogalmak tisztázásával kezdte a tárlatvezetést. Helyesen női művészek, női alkotók és nem nőművészek, de nem is művésznők. Mert az első, a helyes terminus azt jelenti, hogy a műalkotás létrehozója nő. A nőművész pedig azt jelenti, női témákkal foglalkozó alkotó. Hozzátenném, mind közül a művésznő kifejezés a legelutasítottabb alkotói körökben, mert ez mára olyan bulváros , olcsó felhangot kapott.

Női nézőpontok

Hamvai Kinga a kiállításnak abban a termében kezdte a tárlatvezetést, amelyben Keserü Ilona és tanítványa, Barabás Zsófi hatalmas, derűs vásznai hangolnak rá bennünket arra a valamire, amit úgy szokás nevezni, hogy női életérzés.

Keserü Ilona színtani és fénytani kísérleteiről ismert, különféle amorf formák változataiból, valamint a hozzájuk társított színek kapcsolataiból származó variációs sorozatokat és rendszereket hoz létre. A Munkácsy- és Kossuth-díjas festőművész, a pécsi egyetem Képzőművészeti Mesteriskolájának alapítója és 1991-től professzora. Több évtizedes pécsi oktatói munkája meghatározó a mai fiatal festőgeneráció pályafutásának indulása szempontjából. Egyik legsikeresebb tanítványa Barabás Zsófi, aki tavaly a Velencei Biennálén képviselte Magyarországot. Első ránézésre is feltűnő a kapcsolat a két festői világ között: az élénk szín és organikus formák mellett a vásznak nagy mérete is.

A következő teremben látható Vető Orsolya Lia sorozatának egy darabja, amelytől a tárlat a címét kölcsönözte. Hamvai Kinga az MNB gyűjteménye másik erős pillérének a legfiatalabb generáció alkotásait nevezte. A Folyékony időszeletek című kiállítás éppen ezt az egyfajta folytonosságot is igyekszik bemutatni a női művészek alkotásain keresztül – magyarázta. „A válogatás sajátos kapcsolódásokra épít: olykor művész-tanítvány viszonyról van szó (mint például Keserü Ilona és Barabás Zsófi esetében), máskor egy fiatal művész hivatkozik egy idősebb mesterre (például Horváth Lóczi Judit Hommage à Vera Molnár című alkotásában), vagy lazább a kötelék, legyen az a kollázs mint munkamódszer (Szilvitzky Margit, Koszorús Rita és Tóth Anna Eszter munkáin).”

Míg a férfiak kollázsai jellegzetesen férfias dolgokból szoktak összeállni, (pipák, vonatjegyek, mozijegyek, újság, vonalzó) gondoljunk csak például a legismertebb, Kurt Schwitters vagy Kassák Lajos munkáira, addig Tóth Anna Esztert mosásra vagy vasalásra váró színes ruhahalmaz ihlette. Sőt egy totemoszlopot is készített belőlük. Több, a női munkára utaló mű is van a kiállításon, például Horváth Lóczi Judittól a Láthatatlan munka című. Amit ugye nem kell magyarázni.

Algoritmus és értelem

Utóbbi engem bedeszkázott ajtóra, ablakra emlékeztet. De ez az akril már a kiállítás másik szárnyában, a konstruktivista, kibernetikus művészek között található. Horváth Lóczi Judit egyszerű formákból építkező, geometrikus kompozícióit személyes történetek inspirálják, amelyekre beszédes címadásaival is utal. 27 darab különféle ritmusban megvonalazott, 50 centiméteres négyzetből álló, erre a kiállításra két részre bontott és részben a lépcsőfeljáró fölé kifüggesztett munkáját Molnár Verának ajánlotta. Annak a Molnár Verának, aki a számítógépes művészet élő klasszikusa. Mit jelent ez? Azt, hogy a világ leutánzása helyett inkább a világ újrateremtésével foglalkozik az algoritmusok, a modern művészet nyelvén – a tudomány és a matematika által ihletve.

Ebben a teremben látható Maurer Dóra akrilképe is, az IXEK24, amely reprezentáns megnyilvánulása annak a művészetnek, amit a mozgás, algoritmus, absztrakt geometria fogalmaival szokás leírni. Tudományos alapossággal figyeli meg és dokumentálja a mozgásformákat, a minimális elmozdulásokat, ismétlődéseket, a színek egymásra hatását. A legkülönbözőbb „történetek” olvashatók ki munkájából, ha sokáig nézzük.

A művészetkedvelőknek javasolnám: nézzenek be erre a csodálatos kiállításra, a magyar kortárs művészet nagyasszonyaihoz és tanítványaikhoz – akár a szombati japán projekt megnyitója előtt vagy után is! Nagyon szerethetők. Ráadásul exkluzív a környezet, a barokk Dubniczay-palota restaurátorai meghagyták a falakon a részben lekopott mintákat, ami különlegesen keretezi az egészet.

Vezető képünkön: Hamvai Kinga művészettörténész, az MNB kortárs gyűjtemény kiállításának kurátora tartott tárlatvezetést. Fotók: a szerző