New York Times – Orbán illiberális modellje

Az uniós vezetők mára nagyrészt egyetértenek abban, hogy Orbán Viktor és Magyarország veszélyt jelent az emberi jogok és a jogállamiság alapértékeit valló EU számára. A New York Times cikke sorra veszi, mi vezetett az illiberális modell kiteljesedéséhez Magyarországon.

A szerző többek között a következő okokat jelöli meg több volt és jelenlegi uniós tisztviselővel folytatott beszélgetését követően:

(Az alábbiakban a New York Times-ban megjelent írás összefoglalóját közöljük. Az eredeti cikkben az itt olvashatóknál több okot sorol fel a szerző.)

• Az országok vezetőit tömörítő Európai Bizottságban nem volt szokás korábban konfrontálódni.
• Angela Merkel politikai szövetségesként tekintett Orbánra, ami állandóan semlegesítette az ellene felhozott panaszokat. Az volt az elve, hogy bár problémás, de tartsuk bent a családban.
• Hiba volt, hogy az Európai Tanács hallgatott, amikor Magyarországon az EU alapértékeivel szembemenő alkotmányt készültek elfogadni, mondván: nem a tagállamokra tartozik, és úgymond majd talán később az Európai Bizottság vagy az Európai Bíróság foglalkozik vele.
• Orbánék hatályba helyezték az új alkotmányt, az új média-törvényt, szétcincálták a bírósági rendszert. Leváltották a Legfelsőbb Bíróság elnökét, és egy prominens Fidesz-tag feleségének vezetésével létrehoztak egy, a bíróságokat felügyelő hivatalt (OBH). A Fidesz javára változtatták meg a választási törvényt.
• Külső tényezőként játszott szerepet a 2015-ben megindult migrációs hullám. Ebben Orbán határozottan menekültellenes álláspontot foglalt el, és szövetségest talált Jarosław Kaczyński személyében. Ez végül nem csak itthon hozott neki további népszerűség-emelkedést, hanem Németországban, Ausztriában és más közép-európai országokban is támogatókra talált menekültkérdésben, ami tovább erősítette őt.
• Az EU-nak alig vannak eszközei a rossz útra térő államok ellen. Az egyetlen, 7-es cikk szerinti eljárás is csak a szavazati jog felfüggesztését helyezi kilátásba, de kizárólag a tagállamok teljes konszenzusa mellett léptethető életbe. Miközben Lengyelország és Magyarország egymást fogja védeni az eljárásban.
• A másik eszköz, a kötelezettségszegési eljárás lassú és bonyolult, ráadásul José Manuel Barroso alatt a 2004-es bővülést követően az Európai Bizottság csökkentette ezen eljárások számát.

A cikk írója megjegyzi: kíváncsi, hogy az alapértékek betartását a kifizetések feltételeként megszabó szabályozás – ami a politikai „büntetés” mellett pénzügyi szankciót is hoz majd – milyen változást hoz az illiberális magyar és lengyel politikában.

A vezető képen Orbán és Erdogan. Illeberális barátok egymás közt. Fotó: KAYHAN OZER/Anadolu Agency