Még nem dőlt el semmi az érettségiről

Alig három héttel az írásbelik megkezdése előtt az oktatásügy két államtitkára ellentmondóan nyilatkozik az idei érettségiről. Ha nem a diákok és százezrek bőrére menne a „játék”, érdeklődve figyelnénk, melyikük győz, illetve Ausztriára vagy Németországra veti-e tekintetét ez ügyben a kormányfő.

A háttérben kemény ütközetek zajlanak – feltételezik az információk alapján az oktatáshoz értők, akik úgy látják, érettségi ügyben még nem dőlt el semmi. Az EMMI államtitkárai egymásnak ellentmondó információkat hoztak nyilvánosságra. A köznevelésért felelős szerint lesz érettségi, ez már régóta biztos. A parlamenti államtitkár még a napokban is azt mondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a járványhelyzetet és az alapján döntenek. Néhányan viszont – a tanárokhoz hasonlóan – az érettségire vállalkozókat is beoltatnák, megvárnák az immunitás kialakulását, és június végén szerveznék meg a vizsgákat.

Hasonlóképp tervezik azokban az országokban is, ahol a nyár elején, július első napjaiban zajlik normális helyzetben az érettségi, például Romániában. Van ellenkező terv is: Egyiptomban már hónapok óta tesztelik az online érettségi rendszert, hogy ne érhesse meglepetés a vizsgákon sem a diákokat, sem a tanárokat. Igyekeztek tökéletesre csiszolni azt. A különleges helyzetre való tekintettel több javítási alkalmat kínálnak. Az olaszok már tavaly is csak szóbeliztettek, idén szintén erre készülnek. Angliában 2020-ban az év végi jegyek kerültek az érettségi bizonyítványokba. Ezen most sem változtatnak. Franciaországban viszont Napóleon nagyvonalú(?) döntése óta nem volt példa az érettségi elmaradására. Nos, több mint kétszáz év után a jegyek átlaga alkotja majd a bizonyítványban szereplő minősítést. Szlovákiában is csak azok vizsgáznak majd online, akik nem fogadják el az év közi munka alapján megajánlott érdemjegyet. Az izgalmas az lesz, hogy Orbán Viktor merre igazítja oktatási miniszterét: Ausztria vagy Németország lesz a példa. Az osztrákok következetesek: a rendkívüli helyzet rendkívüli megoldásokat követel. A szokásos öt helyett csak három tárgyból írásbeliznek, a matekpontozást könnyítik, és szóbeli tárgyak választhatók. És június végén kezdenek.

Németországban még variálnak, nem dőlt el, hogy azok érveit fogadja el a kancellár, akik nem kockáztatnák a vizsgában részt vevő felnőttek és diákok egészségét, vagy azokét, akik rendkívüli költségvetési támogatásból, de a biztonságosan megszervezett érettségiket tartják helyes megoldásnak.

Miközben az ütközetek zajlanak, a diákok félnek. Hallgassák őket!

Kérdéseiket írásban is megismételjük:

• Mi történjék akkor, mikor felüti a fejét a vírus az egyik iskolában az érettségi időszaka közben?

• Mikor pótolhatja a vizsgákat az a diák, aki tüneteket észlel magán?
• Mikor pótolhat, ha lebetegedik?
• Milyen szervezési intézkedésekkel lehet megelőzni a gócpontok kialakulását az iskolákban?
• Hogyan lesz a diákok és felügyelőik számára a megfelelő védőfelszerelés biztosítva?
• Mi történjék akkor, ha egy diáknak meghal egy családtagja?
• Hogyan érettségizhetnek azok a diákok, akik krónikus betegségben szenvednek?
• Hogyan érettségizhetnek azok a diákok, akik krónikus betegségben szenvedő családtaggal élnek együtt?
• Milyen körülmények között lesznek a szóbeli vizsgák megrendezve?
• Lesz-e tanítás az érettségi időszaka közben?