MAGYAR ISKOLARENDSZER – Brüsszeli útmutatás

Magyarország legnagyobb gondja már nem a kevés autópálya, hanem a képzett munkaerő és a megfelelő számú felsőfokú végzettséggel rendelkezők hiánya. Ezért született az a brüsszeli útmutatás, hogy az EU a betonra szánt pénzek jelentős részét a szociális alaphoz csoportosította át. Csakhogy a kormánnyal még nem állapodtak meg egyik alapról sem, tehát egyelőre hiába várnak béremelésre a pedagógusok.

Minden uniós tagállammal, legutóbb még a lengyelekkel is megállapodott Brüsszel az uniós helyreállítási alapról (RFF: Resources for the Future) és a 2021–2027-es uniós költségvetési ciklus pénzügyi kereteit meghatározó MFF-pénzekről (Multiannual Financial Framework) – kivéve Magyarországot. Pedig a két alap hihetetlenül sok, összesen 28-30 milliárd eurót jelentene a magyar gazdaságnak.

Noha titokban már hónapokkal ezelőtt megegyeztek egy sor feltételről, de csak a múlt héten jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy a négy fő brüsszeli feltételt teljesítették. Érdemesnek tartották eddig nem tudomására hozni honfitársaiknak a brüsszeli útmutatást, merthogy akkor kit tehettek volna meg bűnbaknak. Jelenleg a tanárok béréről folyik a huzavona.

A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül Magyarországon a legalacsonyabbak. Az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 százalékát teszik ki, az oktatási intézmény formájától függően. Az EU azt szeretné, hogy a kormány ezen nagyon rövid időn belül változtasson, a tanárok is kapják meg a diplomás átlagbért. A kormány az év elején még tíz százalékot ígért az oktatási szférának, de azt is csak akkor, ha a brüsszeli pénzek megérkeznek – miközben a hazai bérek 14 százalékos emelésével számolnak.

Az uniós országjelentés szerint az oktatás terén megmutatkozó egyenlőtlenség korlátozza a társadalmi mobilitást. Az alacsony jövedelmű családoknak Magyarországon van a legkisebb esélyük arra, hogy valaha is megközelítsék az uniós átlagjövedelmet.

Külön fejezet foglalkozik a közoktatással, megállapítva, hogy a magyar iskolarendszer széttagolt. Nagy a pedagógushiány, az iskola újrateremti a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyek egyébként is nagyok Magyarországon.

Emiatt szeretnék elérni, hogy az RFF-be kerüljön bele a kistelepülési iskolahálózatok felülvizsgálata, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen nincs szaktanár, képesítés nélküli pedagógusok tanítanak, vagy egyszerűen elmaradnak az órák még középiskolákban is.

A brüsszeli útmutatás a széttagolt iskolarendszer központosítását javasolta megoldásként. Felmérését és kidolgozását a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium meg is kezdte. Néhány napja írtunk a szorgos munkáról, de akkor még nem volt ismert, hogy mindez sugallatra történt. Ami akár azt is jelentheti, hogy a pedagógusbérek emelésére sem kell keresztet vetni…