KULTURÁLIS NEGYED – Kinek mennyibe került a zeneiskola?

Nemrégiben adtuk hírül, hogy az egykori zeneiskola épületét megvásárolta az önkormányzat. Az Óvári Ferenc utca elején több mint húsz éve üresen álló ingatlant a Petőfi Színház rekonstrukciójának keretében, az eredeti arculatot megtartva fogják felújítani.

Az utcafronti főépületben a színház igazgatása, marketingcsoportja és jegyirodája kap helyet, míg az udvarról megközelíthető hátsó épületrészbe a jelmezraktárat, a karbantartó műhelyt, a mosodát és az egyéb kiszolgáló egységeket fogják átköltöztetni.

Lamos Pétert, a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodájának vezetőjét arra kértük, foglalja össze a színház rekonstrukciója során megvalósuló változásokat.

– Az integrált településfejlesztési stratégiában, 2014-ben fogalmazódott meg először az elképzelés a város kulturális negyedének kialakítására. A Petőfi Színház rekonstrukcióját ennek részeként két évvel később, a Modern Városok Programban nevesítették. Nagy örömömre a Középület-tervező Zrt. nyert megbízást a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, amelynek vezető építész tervezője az a Potzner Ferenc, aki könyvet is írt Medgyaszay István, a Petőfi Színház tervezőjének munkásságáról. A cél az, hogy a színház visszanyerje eredeti megjelenését, olyan legyen, mint amikor 1908 őszén először nyitotta meg a kapuit a publikum előtt, de természetesen a legkorszerűbb technikával felszerelve.

A város színházszerető közönsége már felkészült rá, hogy a társulat a következő évadtól átmenetileg a volt Dimitrovban fog játszani. Lamos Pétertől úgy tudjuk, hogy a régi zeneiskola átalakításának addigra el kell készülnie, hogy utána rögtön elkezdődhessen a színházhoz utólag hozzáépített, részben föld alá süllyeszkedő „lepényépület” elbontása. Ezzel a színház Erzsébet-ligetre néző homlokzata kiszabadul a takarásból, és újra a Medgyaszay által megálmodott fényében tündökölhet. Egyidejűleg megszüntetik a a volt Korona Szálló és a színház közötti kis átjárót, a terület beépítésével alakul ki ugyanis az az épületszárny, ahová az öltözőket, a fodrászokat, a sminkeseket, az öltöztetőket elhelyezhetik. A tervek szerint a 2020-as őszi évadot már a megújult teátrumban kezdheti meg a társulat. A teljes rekonstrukcióra bruttó 9 milliárd 280 millió forint áll rendelkezésre kormányzati forrásból.

 [stextbox id=”grey”]

A volt zeneiskola 252 milliós vételi árának hallatán – ezt a színház rekonstrukciójára kapott kormányzati forrásból fizette ki a város – többekben felmerült, hogy annak idején kinek és mennyiért adta el az önkormányzat, illetve kitől vásárolta vissza most.

Úgy tudjuk, hogy az egykori vevő és a mostani eladó ugyanaz, a céginfóban óbudavári székhellyel bejegyzett Thomas Vendéglátó, Kereskedő és Ipari Kft. A zeneiskola épületegyüttesét 1997-ben bruttó 54 millió forintos vételáron vásárolta meg a Veszprémi Vagyonhasznosítási és Befektetési Rt.-től, majd húsz éven át nem törődött vele. Állagmegóvásra, felújításra, hasznosításra nem költött a tulajdonos, annak ellenére, hogy a szerződésben szerepelt a felújításra vonatkozó kötelezettség. A tulajdonos emiatt 3,5 millió forint kötbért fizetett az önkormányzatnak.

[/stextbox]

A kulturális negyed fejlesztésének többi eleméről is szó esett. Az irodavezető elmondta, hogy ennek során két fontos szempontot igyekeznek érvényesíteni: a parkolási problémák enyhítését, valamint a zöldfelületek megújítását és kibővítését a Kálvária-domb, a Püspökkert (színházkert) és az Erzsébet-sétány területén. Megnyugtatásként tette hozzá, hogy a színházkertbe tervezett többszintes mélygarázs ötlete végleg lekerült a napirendről, helyette a Szeglethy utcában, a régi Enyhe Fintor lepusztult épületeinek helyén szeretnének új parkolót kialakítani. Minderre a terület- és településfejlesztési operatív programból (TOP) remélnek fedezetet. A becsült költség 1 milliárd 620 millió forint, ezt teljes egészében uniós pályázaton lehet elnyerni. A vázlatterveknek március elejére kell elkészülniük, a pályázat benyújtásának határideje június 30. Az elbírálás három–négy hónapot vesz igénybe, pozitív döntés esetén megkötik a támogatási szerződést, és kezdetét veheti a részletes tervezés. Ahogy Lamos Péter fogalmazott, ténylegesen 2019-ben „mozdulhat meg” a terület.

Létezik egy, a TOP-pal párhuzamosan futó lehetőség is, ami a – csak második nekifutásra értelmezhető – közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (angol rövidítéssel CLLD) elnevezést viseli. A sikeresen pályázó önkormányzatok és civil szervezetek számára szintén uniós pénzt jelent, de mivel a pályázati felhívásokat csak márciusban fogják meghirdetni, ennek részleteivel majd egy más alkalommal foglalkozunk. Rákérdeztünk azonban két másik épületre, amelyeknek a sorsa ugyancsak foglalkoztatja a veszprémieket.

– A volt zeneiskola melletti ronda, vörös házat nem lehetett volna bevonni valahogyan a kulturális negyed projektbe?

– Megpróbáltuk megvásárolni, hiszen a tervező oda álmodta meg a Kabóca Bábszínház új otthonát. Sajnos, nem tudtuk a megegyezés pénzügyi feltételeit megteremteni.

– És az Óváros Étterem mögötti, életveszélyesen omladozó sárga épülettel mi a helyzet?

(Erről korábban itt írtunk.)

– Szintén magántulajdonban áll, nem ismerem a tulajdonos szándékait. Mindenesetre furcsa, hogy egy ilyen frekventált helyen lévő ingatlannal semmit nem próbál kezdeni.

– A várba felvezető látványlift megépül valaha?

– Remélem, hogy igen. Tavaly novemberben írtunk ki egy országos építészeti ötletpályázatot február végi határidővel. A kiírásban két hívószó szerepelt: a vár gépkocsi-forgalmának csökkentése és a várnegyed akadálymentes megközelíthetősége. Amikor a pályamunkákat bemutatjuk, érdemes lesz visszatérni erre is.