Közélet

Közgyűlés: hogyan jutunk ki az uszodába?

Ingyenes önkormányzati tulajdonba kerül számos ingatlan és a vasútállomás környéki közúthálózat, bekapcsolják a Volán-járatokat is a helyi közösségi közlekedésbe – ezek voltak a legfontosabb döntések a rendkívüli közgyűlésen.

A pandémia utáni első nyilvános közgyűlés napirendjén számos, a városlakókat közvetlenül érintő téma szerepelt.

Újabb bérlakások kialakítására nyílik lehetőség

– Tavaly december végén fogadta el az országgyűlés a Veszprém-törvényt, amelyben szerepel, hogy egy ingatlan portfólióval is megajándékoz bennünket a magyar állam – mondta Porga Gyula polgármester (Fidesz–KDNP). – Bízunk benne, hogy fel fogjuk tudni újítani ezeket a épületeket. Köztük van a volt gyermekkórház, a Jutasi úton található egykori honvédségi parancsnoksági épület, a Kőhíd utcai, szintén egykori honvédségi terület, a Malomkő u. 3., a Mártírok útja 11., a Wartha Vince u. 3. alatti ingatlanok, a Mártírok útján található egykori vérellátó parkolója és más ingatlanok. Ezzel a portfólióval megnyílik előttünk annak a lehetősége is, hogy újabb bérlakásokat alakítsunk ki.

A megállapodás jóváhagyására mind a 18 képviselő igennel szavazott, mint ahogy a vasútállomás környéki utak átvételére is.

Fotó: a szerző

Egy lépéssel közelebb a vasútállomás környékének rendezéséhez

A vasútállomás környéki közutak annak érdekében kerülnek az önkormányzat birtokába, hogy a város könnyebben felújíthassa azokat 2023-ig, az EKF-program kezdetéig. Ezek az utak eddig az önkormányzat, a Magyar Kötútkezelő Zrt., a MÁV Zrt., a Volán Zrt. és az önkormányzat tulajdonában voltak.

Veszprém nem kapott az állami kompenzációból

A rendkívüli közgyűlés elején a polgármester helyzetjelentést adott a megjelenteknek a legutóbbi nyilvános közgyűlés (2021 októbere) óta eltelt időszakról:

– A járvány első hullámában a megelőzésre, védekezésre helyeztük a hangsúlyt, a másodikban a vállalkozások megsegítésére. A város Vállalkozásfejlesztési Alapítványából 109 vállalkozásnak összesen 30 millió forintot osztottunk ki. A nagyvállalatok a kormány által felkínált támogatásokkal próbáltak élni. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a munkanélküliség Veszprémben a tavaly májusi 1500 főről mostanra 730 főre csökkent, ami kevesebb, mint a pandémia előtt volt. Persze figyeltünk a többiekre is. Kétszer módosítottuk a szociális rendeletünket. Egyszer azok miatt, akik a pandémia idején elveszítették a munkájukat, másodszor pedig megemeltük a támogatások hozzáférési küszöbét. Köszönöm a kormányhivatalban, a kórházban, a város intézményeiben dolgozók és a háziorvosok munkáját! Az ő közreműködésükkel sikerült fenntartani a közszolgáltatásokat a városban.

Elmondta még, hogy a városnak a kihívásokkal is szembe kell néznie. Az EKF-re való felkészülés a megfelelő ütemben zajlik. A közösségi közlekedéssel kapcsolatos döntésekben mind a 18 képviselő segített neki. A Modern Városok Programban a Veszprémbe érkező 4,5 milliárd forintos közútfejlesztési támogatáshoz jutott. Nem utolsó sorban a minap átadták rendeltetésének az új sportuszodát.

A polgármester azt is megjegyezte, hogy a város idei költségvetése feszes, visszafogott. Veszprém nem kapott az állami kompenzációból. Ehhez kapcsolódóan Katanics Sándor (DK) megjegyezte, hogy abban az időszakban, amikor a polgármester egyedül hozott döntéseket, ezek mindegyike fontos volt, viszont a veszprémiek kevésbé részletesen hallottak róluk.

– A 4,5 milliárdos közútfejlesztési támogatáshoz a városnak 800 millió forint saját forrást kell hozzátennie – jegyezte meg a képviselő. – Ám nem tudjuk, milyen ütemezéssel folynak majd a munkák, csak annyit, hogy nem idén kezdődnek el. Emellett romlik az oktatási intézmények épületeinek állaga, sok helyen gond az árnyékolás.

Brányi Mária alpolgármester (Fidesz–KDNP) erre azzal replikázott, hogy az elmúlt években jelentős beavatkozások történtek az intézményeknél. Több orvosi rendelő is felépült, új bölcsődét, óvodát avattak. Szerinte példátlanul magas fejlesztési források, felújítási keretek álltak a város rendelkezésére. Tény, hogy a vírushelyzet hatott a beavatkozásokra, de a testület így is kihúzhatja magát.

– A közútfejlesztéssel kapcsolatos sajtótájékoztatónkon felsoroltuk az érintett utcákat, és ez megtalálható a város honlapján is – tette hozzá a polgármester. – Kétféle beavatkozásról beszélhetünk. Az egyik esetben meglévő utakra kerül új aszfaltréteg, a másik csoport engedélyhez kötött, mert törekszünk az utak alatt lévő közművek rekonstrukciójára is. Ezen a nyáron kiírjuk a közbeszerzési pályázatot a nagy felületű utak felújítására. Az a tervünk, hogy a felújítások az EKF miatt 2023-ra elkészüljenek. A projekt része Rátót és Kádárta is: a Posta, a Győri és a Vasút utca. Ősszel pedig tájékoztatjuk a lakosságot a Modern Városok Program folytatásáról.

Gerstmár Ferenc (LMP) többedszerre mutatott rá a bérlakások hiányára, aminek a tanár-, orvos- és szociálisszakember-hiány is a következménye.

Faültetés: együttműködés kizárólag szakmai alapon

– A globális klímakatasztrófától okkal félő, magát környezetvédőnek és zöld elkötelezettnek tartó köztársasági elnök ezt az előterjesztést biztosan visszaküldené és az újragondolását kérné – jelentette ki Hartmann Ferenc (MSZP) a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotásával kapcsolatban. – Ennek az előterjesztésnek egyetlen pozitívuma van. A korábbihoz képest végre világos és egyértelmű, hogy mit, milyen formanyomtatványon kell benyújtani. Minden más része, előírása a büntetés kilátásba helyezéséről szól. Durva, hogy az előírásokat be nem tartókat 10–250 ezer forintos közigazgatási bírsággal ijesztgeti. Egyetlen betű nem szól arról, hogy az önkormányzat ösztönözné, segítené a növénytelepítést. Az MSZP–LMP–Párbeszéd képviselőcsoport nevében azt javaslom, indítványozom, hogy vegyük le most napirendről, és szakemberek bevonásával készítsünk egy olyan változatot, amely valóban zöldbarát.

Brányi Mária válaszolt a képviselő felvetésére:

– Muszáj szabályokat alkotnunk, mert magánemberek rendre kivágják a házuk előtti közterületeken a fákat. Rendkívül értékes a város fás és növényvilága, fontos, hogy ezt meg tudjuk tartani. A rendeletnek nem is célja a lakosság ösztönzése faültetésre. Rengeteg partnerrel működünk együtt ez ügyben. A Jutasi úton 48 fát ültettünk a közelmúltban, a Csalán Egyesület több mint száz fát fog elültetni, csatlakoztunk az országos fatelepítési programhoz, és egy erdőgazdaságtól is kaptunk növényanyagot. Mindenkivel szeretnénk együttműködni, de csak szakmai alapon.

Hartmann Ferenc ezután pontosított: senkinek nem javasolt szabad kezet faültetésben, csak annyit, hogy segítő, szakmai alapú rendelet szülessen. A testület pedig 12 igennel, 6 tartózkodással megszavazta az előterjesztést.

Augusztustól a 23-assal az uszodába

– Sikerült megállapodnunk a Volán-társasággal: elfogadják a V-Busz bérleteit Gyulafirátót és Szabadságpuszta irányába – jelentette be a polgármester. – Ezzel Gyulafirátót felé megkétszereződik az utazási lehetőség.

Megtudtuk: a V-Busz készített egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy a 23-as helyi járat, amely Gyulafirátótra viszi az utasokat, bizonyos időszakokban kitérőt tesz az uszoda felé, amin majd módosítanak, ha szükséges lesz.

– Nagyszerű intézmény az új uszoda, de a funkcióját csak akkor tudja betölteni, ha minél több veszprémi használja. Ám mintha a közlekedés hozzárendelése késésben lenne. Az új menetrend csak augusztus 1-jétől lesz érvényes. Ez biztosan a legolcsóbb megoldás, de ehhez mindenkinek el kell jutnia a buszpályaudvarra, ahonnan a 23-as busz indul. A Kádártai buszfordulóból is gyalogolhatnak az emberek több mint fél kilométert, de az aréna és az uszoda között gyalogút sincs. Ráadásul a kádártaiak és a rátótiak nagyon fognak örülni a több kilométeres kitérőnek.

– Már kapom is a dühös leveleket ezzel kapcsolatban – vette át a szót Katanics Sándor. – A V-Busszal kapcsolatban elképesztő pénzpazarlás történt, a járatok is megbízhatatlanok. Családok fogtak össze Gyulafirátóton és Kádártán, hogy eljussanak a munkába. Ez viszont leszoktatja az embereket a szolgáltatásról, miközben a városnak szüksége van a bevételre.

Kovács Rajmund (független) föltette a kérdést:

– Polgármester úr egy korábbi közgyűlésen azt mondta: átvertek bennünket. Lett-e eredményük a jogi lépéseknek?

– A 23-asnak hétköznapokon plusz 50, hétvégente plusz 30 kilométert kell megtennie az uszodai kerülő miatt – folytatta a problémafölvetést Guzslován Gábor (jelölő szervezetek: DK, Jobbik, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd). – Azt sem gondolom, hogy hétvégeken a jelenlegi járatsűrűséggel kell kalkulálni.

A polgármester igyekezett minden kérdésre válaszolni:

– A menetrenddel kapcsolatban soha nem fogunk egyetérteni sem a testületben, sem a városban, ebben biztos vagyok. Rátót és Veszprém között megduplázzuk a járatokat a Volánnal kötött szerződéssel. Öt elektromos busz beszerzésére van jóváhagyott pályázatunk a bejelentett új buszokon felül. A Volán kérte tőlünk, azt, hogy augusztus 1-jétől lépjen életbe a szerződés. Kovács Rajmund kérdésére: a kontárság sajnos nem büntetőjogi kategória. A belső vizsgálat megtörtént. Az a kolléga, aki ezt a hibát elkövette, már nem a munkavállalónk.

Hogyan enyhíthetők a parkolási nehézségek a Damjanich János utcában?

– Polgármester úr tájékoztatása szerint idén a parkolással kapcsolatos fejlesztések megvalósítására az EKF keretében, támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor – kezdte interpellációját Gerstmár Ferenc. – A korábbi tervek között szerepelt a Damjanich János utcában parkolóház építése, amely a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 munkacsoport legutóbbi ülésén elhangzottak szerint mégsincs a projektben, pedig alapvető fontosságú beruházásról beszélünk a körzet élhetősége szempontjából. Az EKF elsősorban a tágabban vett belvárosi parkolóhely-bővítésre koncentrál. Az ilyen irányú lakótelepi fejlesztések, úgy tűnik, hátrébb sorolódnak. Mikor, milyen forrásból várható a Damjanich János utca és környéke parkolási helyzetének javítása?

A polgármester elmondta, hogy egy nagy megvalósíthatósági tervet rendelt meg a város, amelyben szerepel a Damjanich utcában egy parkolóház építése. Ennek a költsége kétmilliárd forint.

– Az ön által felvetett kérdés szerepel a projektlistán, de a jelen pillanatban sem igent, sem nemet nem tudok mondani rá. Nyilván az önkormányzatnak külön figyelmet kell fordítania a parkolási gondok megoldására. Ebben a kérdésben a lakosság türelmét szeretném kérni!

Kérdezzék meg az érintetteket is!

A VeInSzol feladatai közé tartozik a Veszprém város közigazgatási területén lévő állami fenntartású oktatási intézményekben a diákétkeztetés. Katanics Sándor szerint az érintetteknek is meg kellene ismerniüki azokat a tapasztalatokat, amelyek az esetleges ellenőrzések során összegyűltek.

Porga Gyula közölte, hogy az önkormányzat belső ellenőri irodája ellenőrzi a közétkeztetést, és a vizsgálatuk megfelelő minősítéssel zárult. Rajtuk kívül a NÉBIH és a kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága is végez ellenőrzéseket, amelyek eredményeit majd összegyűjti az önkormányzat. Ügyfélelégedettségi felmérést nem végzett senki, de szerinte összességében elégedettek az intézmények a szolgáltatással.

– Sajnos az említett harmadik fél, a fogyasztó nem jelenik meg a vizsgálatok során – jegyezte meg a képviselő. – Jó lenne, ha a szülői munkaközösségek panaszaira érdemi válaszok születnének!

Színesebbek lesznek-e a szürke falak?

– A Westprememural projekt keretében a napokban kerül egy óriási festmény a Halle utca 5. számú épület falára – kezdte kérdését Gertsmár Ferenc. – Az összetartozást és a városunkban nagy hagyományokkal bíró kézilabdasportágat jelképező motívumról van szó, amely oldja a szürkeséget. Hasonló alkotásokat több helyen szívesen látnánk. Van-e terv arra vonatkozóan, hogy újabb helyszíneken bontakozhasson ki a street art Veszprémben? Az önkormányzat miként tudja segíteni, előmozdítani a folyamatot?

A polgármester elárulta: lesz folytatás.

– Az EKF alapgondolata, hogy mindenkihez minél közelebb vigyük a kultúrát, a művészeteket – mondta. – A Hősök zenekar veszprémi tagja, Ozsváth Gergely „Mentha” is ebben a szellemben alkotta meg falrajzát. A civil szervezetekkel és a lakossággal kell kitalálni, hogy hogyan tovább, de már megvan a következő terv: Pilinszky Jánosnak szeretnénk méltó emléket állítani egy köztéri alkotással.

Veszprém észak–déli közlekedési főtengelyének építése. Fotó: Colas

Révész Erika

Recent Posts

ÉVIDÉZŐ – Ezen kukacoskodtunk tavaly

Nem túl vidám, de azért izgalmas éven vagyunk túl, minden (ál)szerénységet nélkülözve, kiváló cikkek sokaságán…

7 év ago

BÚÉK – A Balatonnál már délben koccintottak

A 12 éves, alsóörsi Érdi Ferenc Vince nyerte a pezsgődugó-kilövő versenyt. Kölyökpezsgővel. Sarkunkban az új…

7 év ago

CINIKE 2.0  – Az éhező viadala

Ádáz ellenségek voltunk, hónapokig háborúztunk. Nagyra becsültem a találékonyságát, az intelligenciáját, a túlélési technológiái elkápráztattak.…

7 év ago

NAV – Dohányár és online kassza

Amíg a december vége a kormányközeli médiában arról szólt, hogy az előnyös adóváltozásoknak köszönhetően mennyivel…

7 év ago

MESEKÓRHÁZ? – Az állam nem adja!

Mi lesz a Veszprémbe tervezett gyermekkórház épületének sorsa? – tette fel az írásbeli kérdést dr.…

7 év ago

PLT-BOTRÁNY – Nyomoznak az Orbán-interjú ügyében

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság…

7 év ago