Köszöntjük a nyolcvanéves Kuti Csabát!

Kuti Csaba, a megyei közgyűlés egykori elnöke február 21-én tölti be a nyolcvanat. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.

– Hajmáskéren születtem 1943 februárjában – mondja Kuti Csaba. – Életem első emlékfoszlánya a háborúban rommá lőtt ország. A Rákosi-rendszerre már jól emlékszem. Rettenetes volt. Egyébként szerető családban nőttem föl. Édesapám református lelkész volt, négyen voltunk testvérek. A lekváros kenyér ünnepi vacsorának számított nálunk. Ez meghatározza az embert. A család 1954-ben Kenesére költözött, ami, mindössze tíz kilométerre Hajmáskértől, egy egész más világ volt.

Az általános iskola befejezése után szerencséjére simán fölvették a Lovassy-gimnáziumba. Azonban 1961-ben a kitűnő érettségi kevés volt ahhoz, hogy után az Agrártudományi Egyetemre is bekerülhessen. Így aztán egy évre elment traktoristának, illetve postásnak. A levélkihordást nagyon élvezte 18 évesen, megismerte az egész falut. A tudta nélkül felvették a KISZ-be, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségbe is. Ezt követően már simán bekerült az egyetemre. Negyedéves korában megnősült, és a család már a kisfiukkal költözött Keneséről Pulára. A Pulára költözést a nagyvázsonyi téeszben töltött gyakornoki év indokolta, majd Kenesére visszaköltözve került a balatonfőkajári téeszbe.

Szabadság és visszarendeződés

– Ott Bognár Miklós tsz-elnök keze alatt az első diplomások egyike voltam. 1967-ben kezdődött az új gazdasági mechanizmus. Ez a szemléletében sokkal szabadabb volt, mint a korábbi időszak, de sajnos nem tartott sokáig. 1972-ben elindult a visszarendeződés. A friss levegő elpárolgott, és kezdetét vette az elhülyülés. 1977-ben kezdődtek az úgynevezett téeszes koncepciós perek.

Székesfehérvárra menekült, ahol a Dunántúli Regionális Vízmű mezőgazdasági szolgáltató részlegének munkatársaként a fél Dunántúl szántóinak vízellátását felügyelte.

– A munkám során rengeteg emberrel találkoztam, beszélgettem, egyre többször a politikáról – jegyzi meg. – 1982-ben Máltán volt a Brezsnyev–Reagan-találkozó. Emiatt a nyolcvanas években végig a változásra készültem. 1988-ban megalakult az MDF. Én is beléptem, és a kenesei alapszervezet elnöke lettem. Egy évvel később már a megyei szervezetben is kíváncsiskodtam. 1990-ben megalakult az Antall-kormány. Kilencven őszén, az első helyhatósági választásokon Kenese polgármesterévé választottak. Igyekeztem kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek egy Balaton-parti településen adódtak. A közpénzt nem tévesztettem össze a saját pénzemmel. Kenese mintaközséggé vált. Hízelgett is a hiúságomnak, amikor visszahallottam: Füreden nincs semmi, bezzeg Kenesén!

Kuti Csaba 1990-től a megyei közgyűlés tagja is volt. 1998-ban az MDF–Fidesz–KDNP–Kisgazdapárt koalícióban kezdte a munkát, és ő lett a koalíció elnökjelöltje.

Összevesztem a Fidesszel

– A kisgazdák megpróbálták megpuccsolni az elnökké választásomat, de az utolsó pillanatban az egyikük meggondolta magát, így én lettem az elnök. A kétezres zászlólobogtató év után összevesztem a Fidesszel, mert nem akartam a bábjuk lenni, akit ugráltathatnak. Így az önállóan rajtoló MDF-ből csak hárman kerültünk be a közgyűlésbe. Az elnöki tisztségről volt három szavazás, de mindhárom alkalommal 20–20 lett az eredmény. Ezután megkeresett engem Zongor Gábor, hogy mi lenne, ha a baloldal jelöltje lennék. Számomra a megye érdeke volt az első. Mivel a Fidesz nagyon megsértődött rám, és tudtam, hogy a másik oldalon is tenni akaró emberek állnak, vállaltam a jelölést.

Kuti Csaba Antall Józsefet idézi. A néhai miniszterelnök azt mondta: Magyarországon akkor lesz demokrácia, amikor a kormánypárt szorosan együtt tud működni az ellenzékkel az ország érdekében.

– Ezt az elvet vallottam én is – jegyzi meg. – Ismét megválasztottak. Ugyanazzal az elszántsággal és hittel dolgoztam, mint addig.

(Akkor még a megyei közgyűlés évi 20 milliárd forint sorsáról döntött, mára ez az összeg alig haladta meg a 200 milliót – a szerk. megj.)

– Húsz évvel ezelőtt lényegesen jobban működött a helyi demokrácia, mint most – jelenti ki határozottan. – Viszont a következő ciklusra meglehetősen lejáratódott a baloldal. 2006-ban a Fidesz a szavazatok több mint 60 százalékát kapta a megyei közgyűlésben. Ismét bekerültem a közgyűlésbe, és „élvezhettem” az új típusú megyei közgyűlési munkát. Sok örömöm nem volt benne.

Négy nagy gyermeke eddig 11 unokával ajándékozta meg. A második házasságában egy ikerpár született. Ők most középiskolások.

– Amióta megvannak, ők jelentik a életemet – mosolyog.

Fotók: a szerző