KORONAVÍRUS – Acélvakondok a humanitárius korridoron

Kalandos úton tértek haza a zirci Acél-Vakond Kerékpáros Sportegyesület tagjai a montenegrói edzőtáborból, hála a Montenegrói Magyar Nagykövetség segítségének. A fiatal sportolók és kísérőik vasárnap reggel indultak útnak a festői Tivatot övező hegyoldalba ékelt szállásukról – 7 bringás kamasz és kísérőik, négy járművel, összesen 22-en –, de nem messzire jutottak.

Átkelvén a Kotori-öblön komphajóval, majd felkapaszkodván a montenegrói bércekre a bosnyák határátkelőnél jön a hideg zuhany, a koronavírus. Egy tekintélyt parancsoló hórihorgas határőr megálljt parancsol. Bosznia-Hercegovina reggel 7 órakor lezárta a határait, a határvédelmi szervek maszkkal és kesztyűben riasztó látványt nyújtanak.

– Azonnal vissza, vagy karantén, és arra bizony a gatyájuk is rámegy – adja tudtunkra közvetlen stílusban a nagydarab közeg, miközben megkísérlem a lehetetlent, és azzal a köztudott ténnyel érvelek, hogy Montenegró az egyetlen ország Európában, ahol nincs fertőzött. 

Nem tehetünk mást, visszafordulunk s miközben legurulunk a hegységről, a hírekből kiderül, hogy Horvátországon keresztül sem juthatunk haza, mert életbe lépett a határzár. Közben elered az eső, tanácskozunk. Borsodi Anna (Cziczó Gábor sportmasszőr felesége) három zaklatott kört tesz az autók között majd, valamivel 8 óra előtt már vonalban van az ügyvéd, akinek sikerül elérnie Montenegró Magyarországi Nagykövetségét.

Eközben az idősebbek előadják az országhatárokról szóló hegyi beszédet a schengeni határok kényelmébe beleszületett ifjaknak.

Anna folyamatosan telefonál, érkeznek az utasítások a nagykövetségről. Major Sándor konzul türelemre int, Hetei Péterné Tolnai Mirjana titkárságvezető folyamatosan tartja velünk a kapcsolatot. Négyesi József nagykövet tárgyalása a szarajevói konzulátussal eredménytelenül zárul, így első fordulóban Szerbia felé navigál minket: Nikšić, Podgorica Bijelo Polje… se vége se hossza a hegyi utaknak. Térképek, GPS, van net, nincs net, több mint 1000 kilométer, csak nem? Na, jó… akkor indulás az ismeretlenbe.

Anna fülén a telefonnal járkál az esőben. Nyugalomra int. A nagykövet közben közli, várjunk még 15 percet, megoldódik a helyzet. Kisvártatva Anna tolmácsolja a hallottakat: mehetünk Horvátország felé, a határon már tudni fognak rólunk. Üdvrivalgás. Hurrá megyünk haza!

Pontosan dél van és még mindig az Adria partján dekkolunk. Térkép, GPS, előttünk 940 kilométer. A horvát határon tudnak rólunk, kezembe nyomnak egy nyomtatványt a vírussal kapcsolatos tudnivalókról, 150 tiltott országról. Elkéri a telefonszámom és közli, 24 óránk van arra, hogy a Goričani–Letenye határátkelőn kilépjünk az országukból, onnan egyenesen haza a karanténba. Az eljárás ismert, úgynevezett humanitárius korridoron juthatunk haza.

Fellélegzünk. Csakhogy Boszniának van egy 12 kilométeres „kijárata” az Adriára, ami nekünk gyakorlatilag még négy határátkelőhelyet jelent. Négyesi József nagykövet utasítása szerint csak lassan araszoljunk Neum felé, időre van szüksége ahhoz, hogy minden rendben legyen. Vidám hangulatban nekivágunk a 940 kilométeres úrnak. Délután 3 órakor érünk a horvát határra.

Itt is várnak ránk, a határőr elmondja a mantrát, elolvasni az utasítást, nem megállni, végigmenni, kilépni, belépni és irány az önkéntes házi karantén. A boszniai határellenőrző bódé üres. Hm. Elindulunk. 12 kilométer után ismét a bosnyák bódé, majd ismét a horvát mantra és előttünk a szabadság.

Gyönyörű napsütéses délután, az Adria partja kihalt, sehol senki, az emberek fegyelmezetten karanténba zárták magukat. Split fölött az autópályára jutunk, véges végig szinte teljesen kihalt. Katasztrófafilm jeleneteire emlékeztető látvány, az sztráda végtelen hosszú és ijesztő. Éjfél után elcsigázva érkezünk a letenyei határátkelőhöz. Álmos arcú közeg kesztyűs kézzel átveszi az iratokat, ellenőrzi, hol voltunk, jól van, mehetünk.

Akár Olaszországból, vagy más fertőzött területről is érkezhettünk. Nem kérdez semmit. Egymásra nézünk. Semmi baj, a karantént amúgy is megígértük a horvátoknak.

 [stextbox id=”grey”]Március 17-ig tartotta magát Montenegró, utolsó európai országként a balkáni államban is megjelent a koronavírus. Ezt a miniszterelnök, Duško Marković jelentette be kedden, egy sor, láthatóan jó előre kidolgozott intézkedéssel együtt.[/stextbox]