KÖNYVBEMUTATÓ – A semmiből létrejött Lösz

Nagyon szeretem ezt a könyvet. Természetesen, könnyen, magától értetődően született. Végigkövettem, ahogy létrejött a semmiből – mondta Ladányi István, a kötet szerkesztője Géczi János és Ladi Katalin Lösz című kötetének bemutatóján.

– A kötetbemutatót a könyvhétre terveztük, ami a szerzők egyéb elfoglaltsága miatt nem jött össze, ezért találkoztunk itt és most – szolgált magyarázattal Kilián László, a Művészetek Háza Veszprém igazgatóhelyettese a Dubniczay Palota tetőgalériájában a maroknyi közönségnek.

– Egy eseményből, akcióból nőtt ki a Lösz – folytatta a kötet születésének körülményeit ismertetve Ladányi István, aki az utószót is írta.

– Egy egészen lenyűgöző tájba kerültünk bele – magyarázta Géczi János. – A löszfaltól a táj szöveggel telt meg: a löszbe sokan írtak bele szavakat, mondattöredékeket, amelyeket azután a szél és az eső félig „letörölt”. Kati ruhája is szöveg volt számomra, ettől indult be a fantáziám. Régóta fotózom az ember által megalkotott és a természet által roncsolt szövegeket, plakátokat, ezért szerepelnek a borítóbelsőkön ezek a részletek.

– Szinte löszként állt össze a kötet – folytatta Ladik. – Azért találó a címe, mert a löszfal rétegei ugyanúgy egymásra rakódnak, mint a mi anyagaink.

Beszédes István, a zentai székhelyű zEtna kiadó alapítója a vajdasági Felsőhegyhez és Adorjánhoz is közel lévő alkotótáborba magyar és szerb írókat hívott meg. A projekt négykezes prózákról szólt, de a Lösz kissé elkanyarodott a témától: a táborban az egyik verőfényes reggelen Ladik Katalin álmosan sétált ki a löszfalhoz, Géczi János pedig annyira ihletettnek találta ezt a „jelenséget”, hogy megkérdezte a költőnőt, készíthet-e róla fotókat a mobiljával. A fotók elkészültek, és jóval később ötlött fel Gécziben, hogy kezdeni kellene valamit ezekkel a képekkel. Ladik Katalinnak tetszett a gondolat, elővette egyik versét, amelyet még 1990-ben írt, és ennek minden sorát az új versszakok első sorának felhasználva született meg a Löszben szereplő költeménye. Géczi verstöredékeket válogatott a karcsú kis kötetbe.

A könyvet Beszédes István tervezte, és Ladányi István írt hozzá utószót. Géczi megjegyezte, hogy a kiadvány ezért három író és négy alkotó közös munkája. (Ami ebben az esetben helyénvaló, egyébként Beszédes István is többkötetes író – a szerk. megj.)

Az esten szó volt még Géczi sokféle Vajdaság-történetéről, a Veszprémben megjelenő Ex Symposionról, a Ladik Katalin-legendáról, Beszédes mesélt a zEtna indulásáról és tevékenységéről, az identitás okafogyottságáról.