KIÁLLÍTÁS – Egy világsztár grafikái Veszprémben

Julian Schnabel Printed Works/Grafikai nyomatok 1983-2018 című kiállításának megnyitója július 13-án, szombaton 11 órakor lesz a Művészetek Háza Veszprém/Csikász Galériában. Schnabel – a képzőművészet mellett – más művészeti ágakba is “belekóstolt”: eddig három remek filmet rendezett.

Köszöntőt mond Hegyeshalmi László, a Művészetek Háza Veszprém igazgatója, a tárlatot dr. Alexander Tolnay kurátor nyitja meg. A rendezvényen közreműködik Kerekes Blanka fuvolaművész (Zürich/Veszprém).

A retrospektív kiállításon a közönség számára lehetőség nyílik arra, hogy mélyrehatóan megismerkedhessen Schnabel művészetének azon alkotásaival, melyek életművének jelentős, de ritkán vizsgált részét képezik. Ez lesz grafikai nyomatainak legelső kiállítása Magyarországon, mely vadonatúj, tavaly készült műveket is tartalmaz.

A kiállítás tükrözi Schnabel egyedi látásmódját, egy olyan alkotóét, aki mindig meglepetést tartogat számunkra folyamatosan új grafikai eljárások kidolgozásával. Láthatók bársonyra, világtérképekre készített nyomatok, sőt litográfiára és rézkarcra felvitt kollázsok is.

Az 1951-ben New York Brooklyn negyedében született Schnabel első jelentős egyéni kiállítását 1976-ban Houstonban, a Contemporary Arts Museumban rendezték. Ezt 1979-ben a Mary Boone Galleryben, New York Cityben egy újabb egyéni bemutató követte: Schnabel itt állította ki először ún. „tányérfestményeit”. A törött edényekből készült alkotások fogadtatása ellentmondásos volt: egyrészt elsöprő sikert arattak, másrészt viszont heves ellenérzéseket is kiváltottak. 1981-ben Pablo Picasso, Francis Bacon, Gerhard Richter, Georg Baselitz, Sigmar Polke és Markus Lüpertz társaságában Schnabel volt a legfiatalabb művész Londonban, a Royal Academy of Artsban megrendezett New Spirit in Painting című kiállításon.

Schnabel munkáit világszerte számos helyen kiállították már, beleértve a következőket: Kunsthalle Basel; Stedelijk Museum, Amszterdam; Kunsthalle Düsseldorf; Whitney Museum of American Art, New York; Fundació Joan Miró, Barcelona; Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofía, Madrid; Palazzo Venezia, Róma; Schloss Derneburg, Németország; Art Gallery of Ontario, Kanada; Museo Correr, Olaszország; J.F. Willumsen Museum, Dánia; The Brant Foundation Art Study Center, Greenwich; Dallas Contemporary; Dairy Art Centre, London; Museu de Arte de São Paulo; Museum of Art, Fort Lauderdale; University of Michigan Museum of Art és a Musée d’Orsay, Párizs. Kiállításai voltak még a világ legjelentősebb galériáiban is, melyek többek közt a Leo Castelli Gallery, New York; Galerie Yvon Lambert, Paris; The Pace Gallery, New York; Galerie Bruno Bischofberger, St. Moritz és Zürich; Gagosian Gallery, New York és Los Angeles; Almine Rech Gallery, Párizs; CFA Berlin; Blum & Poe, Los Angeles; Max Hetzler Gallery Berlin. Schnabel alkotásai megtalálhatóak például a Kunstmuseum Basel; Museum of Modern Art, New York; Whitney Museum of American Art, New York; Guggenheim Museum, New York és Bilbao; The Metropolitan Museum of Art, New York; Ludwig Museum, Köln; Centre Georges Pompidou, Párizs stb. közgyűjteményeiben is.

Schnabel alkotásvágya, hogy „létrehozzon valamit” a képzőművészet mellett a filmkészítés terén is megnyilvánult. 1996-ban ő írta és rendezte a New York-i művésztársáról, Jean-Michel Basquiat-ról szóló Basquiat című játékfilmjét, mely az 1996-os Velencei Filmfesztivál hivatalos jelöltjei közt szerepelt. Második filmje a néhai, száműzött, kubai regényíró Reinaldo Arenas élete alapján íródott Before Night Falls (Mielőtt leszáll az éj) a 2000. évi Velencei Filmfesztiválon elnyerte mind a zsűri nagydíját, mind pedig a legjobb alakításért (Javier Bardem) járó Coppa Volpi-díjat is. 2007-ben rendezte harmadik filmjét a The Diving Bell and the Butterfly (Szkafander és pillangó) címűt. Ezért megkapta a Cannes-i Filmfesztivál és a Golden Globe Awards legjobb rendezőnek járó díját, és megnyerte a legjobb idegen nyelvű film kategóriáját is, ezen kívül a filmet négy Oscarra jelölték. Még ugyanebben az évben Schnabel filmet készített Lou Reed brooklyni, St. Ann’s Warehouse-beli Berlin című koncertjéről. Ötödik filmje, az izraeli-palesztin konfliktusról szóló, nagy vitákat kiváltó Miral a 2010-es Velencei Filmfesztiválon elnyerte az UNESCO és az UNICEF díját is. A Miralt az ENSZ közgyűlési termében is bemutatták. Legújabb, 2018-ban készült filmje a Van Gogh – At Eternity’s Gate (Az örökkévalóság kapujában) a holland festő egyes szám első személyben elmesélt megrázó portréja és arles-i időszakának története. Willem Defoe Vincent van Gogh megformálásáért a Velencei Filmfesztiválon megkapta a legjobb színésznek járó Coppa Volpi-t, az idei Golden Globe-on jelölték a legjobb színész díjára, valamint Oscarra is.

A tárlat október 5-éig lesz nyitva.