KERT: Árrobbanás az élelmiszerpiacon

Ásom a kertet, és várom az esőt. Puskaporszáraz a föld. Szomjaznak a bokrok és a gyümölcsfák. Ha nem lesz hamarosan kiadós eső, nem hajt ki az elvetett mag. A palántákat is csak az öntözés mentheti meg. További árrobbanás lesz az élelmiszerpiacon. Lehet, hogy újra megtanuljuk a régen elfelejtettnek hitt szót: éhezés?

Szegény embert még az ág is húzza – szól a mondás. A koronavírus-járvány, a háború, az energiaár-emelkedés és a műtrágyadrágulás mellé – úgy tűnik – még az aszály is beüt. Amikor kitört az ukrajnai háború, szakértők rögtön figyelmeztettek rá, hogy ez sokkolni fogja a világ élelmiszerpiacait is. Ukrajna és Oroszország ugyanis a legnagyobb mezőgazdasági alapanyag-termelők és most több árura exportkorlátozást, illetve tilalmat vezettek be. Arról nem is beszélve, hogy nincs munkaerő a tavaszi vetéshez és a földeken is nagy a rombolás. Elsősorban Közel-Keletet és Afrikát fogja sújtani a hiány és az árrobbanás. Pont azokat a területeket, amelyeken egyébként sem ismeretlen az éhezés és a kenyérlázadás.

Józan paraszti ésszel nem tudom elképzelni, hogy nálunk éhezéssel kelljen számolni, de hogy további árrobbanás lesz, az szinte biztos. Ami annál inkább fájni fog, mert az élelmiszerárak már így is magasak. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) kimutatása szerint tavaly tízéves csúcsra ugrottak, és azóta is meredeken emelkednek. Az emelkedést a gabona és az olajos magvak árának növekedése hajtja 2020 óta, elsősorban a Dél-Amerikát sújtó szárazság és az erősödő kínai és indiai kereslet miatt. Márpedig Oroszország és Ukrajna mindkettőt illetően jelentős szereplő a világpiacon.

Mindebből számomra az következik, hogy jó lesz bespájzolni lisztből, cukorból, étolajból, befőttekből, tartósított zöldségből stb. Ismét főszerephez jutnak életünkben a kamrák.