KALMÁR TÉRIEK – Veszett fejsze nyele?

Közösségi tervezésnek nevezzük, ha a tervezési folyamatba már annak egészen korai szakaszában is ténylegesen bevonják az érintetteket, hogy a szempontjaik és igényeik relevánsan megjelenhessenek a tervekben, majd a kivitelezésben – mondta Gerstmár Ferenc önkormányzati képviselő azon a mai sajtótájékoztatón, amit Hartmann Ferenccel és Benczik Gabriellával közösen tartottak a 8-as út bővítése kapcsán.

A Kalmár tér lakói szerint közösségi tervezésnek nyoma se volt, kész tényekkel szembesültek. Látva a területen megkezdett munkálatokat, a ma délután öt órára, a Cholnoky iskolába meghirdetett lakossági fórum már csak veszett fejsze nyele – vélik sokan.

Pedig, ahogy Gerstmár képviselő fogalmazott, a helyi közösség bevonásával elérhető lett volna, hogy az emberek jobban magukénak érezzék a fejlesztéseket, hiszen azokhoz a saját munkájukat, gondolataikat, energiájukat adták. A sikeres közösségi tervezésnek a korai szakaszban való megkezdése mellett két fontos kritériuma van még: legyenek az érintetteknek valódi jogai és megvalósuljon a kölcsönös tájékozottság.

A lehető legrosszabb megoldás

Ehhez képest Hartmann Ferenc szerint a 8-as főút fejlesztését mindvégig vargabetűk és sunyi hallgatás jellemezték. 2005-ben, amikor a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumi rendeletet alkotott az M8-as autóút nyomvonaláról, még mindenki úgy tudta, hogy a forgalmat a várostól távol (Vámosi úti kereszteződés–déli intézményi terület–szentkirályszabadjai reptér–fűzfői körforgalom) vezetnék rá az M7-es autópályára. Az M8-as azonban gazdasági okok miatt – fővárosi metróépítés – kikerült az Országos Területrendezési Tervből. Ekkor mondta joggal Navracsics Tibor ellenzéki országgyűlési képviselő: „A lehető legrosszabb fog megvalósulni, ami a jelenlegi külső útgyűrűnket tenné négysávossá, erősítené meg és arra terhelné rá a plusz forgalmat” – idézte fel a kezdeteket a képviselő, majd folytatta a kronológiát.

2007-ben Debreczenyi János, a város akkori polgármestere a helyi rendezési terv módosítása érdekében szabvány alóli felmentést kért, hogy a kétszintű csomópontok megépítése ne legyen kötelező, így a területen egy barkácsáruház épülhetett volna fel. A városvezetés akkor sem egyeztetett a lakossággal, de a tiltakozó aláírások miatt meghátrált, és visszamódosította a rendezési tervet. A Kalmár téri közösség jelentős számú fa és bokor ültetésével ünnepelte meg a sikert.

2010-ben Navracsics Tibor (akkor miniszterelnök-helyettes is) és Fellegi Tamás miniszter a megyei iparkamara egyetértésével jelentette be a „lehető legrosszabbról” szóló „jó hírt”, vagyis a déli elkerülő bővítését és külön szintű csomópontjainak megépítését. Erről kormányhatározat is született. Az M8-as autópályának – mondták – nincs realitása. Az MSZP-s országgyűlési képviselők (Pál Béla, Mesterházy Attila) számos alkalommal interpelláltak és kérdeztek a parlamentben az M8-as sorsáról, de sajnos elutasító választ kaptak.

Így jutottunk el a mai napig. A fideszes városvezetés nem konzultált sem az ellenzékkel, sem a Cholnoky lakóival, sem a Kalmár tériekkel. Nem tudjuk pontosan, hogy hol és milyen lesz a zajvédelem, mi lesz a Kalmár téri fákkal, a zölddel. Ma már nem csak zajvédő fallal, hanem földépítménnyel is lehet zajvédelmet építeni, zöld növényzettel. Megoldható a fák megmentése, áttelepítése is. A Budapesti úttól az Almádi útig tartó szakaszon sem gyalogosan, sem kerékpárral nem lehet átközlekedni. Kizárt, hogy ne lehetne legalább egy olyan aluljárót megépíteni, mint a 8-as alatt Nemesvámos irányába épített kerékpáros aluljáró – sorolta Hartmann Ferenc a problémákat.

A városvezetés lobbiereje gyenge

Végül kijelentette: a városvezetés lobbiereje gyenge. Ha a kormánynak erre nincs forrása, akkor a városnak kell ezt előteremteni. Ha egy év alatt van feleslegesen kidobott 700 millió V-Busz bérlésre, ha egy évtizede jogtalanul tudnak a város cégei 600 milliót kölcsönözni, akkor erre is kell forrást találni. Szerinte a veszprémiek érdekének előtérbe állítása helyett a városvezetés ismét karba tett kézzel engedelmeskedik a központi akaratnak! Utólagos konzultációval nem lehet jó döntéseket hozni, az csak tiltakozást eredményez.

Benczik Gabriella arról számolt be, hogy miután a júniusi közgyűlésen a kormánypárti képviselők leszavazták képviselőcsoportjuk azon javaslatát, hogy a 8-as főút déli elkerülő szakaszának Cholnoky lakótelepi részén a korszerűsítést követően biztosított legyen a gyalogos és kerékpáros átkelés a Látóhegy irányába, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjéhez, Kocsis-Cake Olivióhoz fordult. A képviselő által továbbított kérdésre Schanda Tamástól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárától érkezett a válasz, miszerint: „Az új építésű gyorsforgalmi és elkerülő utaknak köszönhetően a tranzitforgalom kevésbé fogja terhelni a települések útjait, azok így hozzájárulnak az élhetőbb, egészségesebb, levegő- és zajszennyezésnek kevésbé kitett települések kialakulásához, a helyi életminőség javításához. Szintbeli gyalogátkelőhely 2×2 sávos utak esetén csak jelzőlámpával szabályozott módon kialakítható, ami éppen ellentétes hatással járna: lelassítaná a forgalmat és csökkentené a kapacitást.”

– Gyalogos átkelés így csak a Tescónál és a balatonalmádi kereszteződésnél lesz, a kettő között pedig 3,5 km a távolság – jegyezte meg Benczik Gabriella.

[stextbox id=”warning”]Ma délután öt órakor a beruházó és a kivitelező cég képviselői lakossági tájékoztatót tartanak a Cholnoky iskolában a déli elkerülő építéséről. A fórumról mi is tájékoztatjuk olvasóinkat.[/stextbox]