JOGVÉDELEM – Alkotmánybírósághoz fordultak civilek a közigazgatási bírósági törvény miatt

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), az Amnesty International Magyarország és a lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFPC) az Alkotmánybíróság munkáját segítő beadványban kéri a közigazgatási bíróságokról szóló törvény alkotmányellenes rendelkezéseinek megsemmisítését.

A civil szervezetek az országgyűlési képviselők által indított eljáráshoz csatlakoztak. A civilek álláspontja szerint a kormánytöbbség által elfogadott szabályok sértik a bírói függetlenséget és politikai befolyásnak rendelik alá az igazságszolgáltatás működését.

Bár a kormányzat bejelentette, hogy határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését, és az elhalasztásról szóló jogszabályt jelenleg tárgyalja az Országgyűlés, az egyelőre nem biztos, hogy a kormánytöbbség lemond a Trócsányi László igazságügyi miniszter által kidolgozott modellről.

– A közigazgatási bíróságokról szóló szabályok a jogrendszer és az Alaptörvény részei maradnak, és a nemzetközi egyezményeket valamint a bírói függetlenséget is sértő szabályokat a jövőben bármikor életbe léptetheti a kormánytöbbség, ha elcsendesülnek a jogállamiság magyarországi sérelméről szóló nemzetközi viták – szögezte le Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

– Azért fordultunk az Alkotmánybírósághoz, hogy a testület egyszer és mindenkorra mondja ki: a közigazgatási bíróságok kormányzati gyámság alá helyezése alaptörvény-ellenes és sérti a bíróságok függetlenségét – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

Az Országgyűlés ellenzéki tagjai télen fordultak az Alkotmánybírósághoz a közigazgatási bíróságokról szóló törvények vizsgálatát kérve. A jogvédő szervezetek ehhez az indítványhoz csatlakoztak amicus curiae beadványukkal, amiben kifejtik a különbírósági rendszerrel kapcsolatos legfontosabb problémákat. Álláspontjuk szerint a miniszter szinte kontroll nélkül dönt arról, hogy milyen szakmai háttérrel lehet valaki bíró, továbbá a miniszter választja ki a bírói tisztségre jelentkezők közül a nyertes pályázót is, érdemi kontroll-mechanizmusok nélkül. Így előfordulhat olyan helyzet, hogy a közigazgatásból érkező hivatalnokból lett bírók a kinevezésük után rögtön dönthetnek a korábbi munkáltatójuk ellen indult közigazgatási perekben. A szakértők úgy vélik, hogy olyan, felülről irányított, hierarchikus rendszer jönne létre, amely teret enged a politikai befolyásnak a bíróságok döntésében.

Azok a nehézségek, amelyekkel az Országos Bírói Tanácsnak szembe kell néznie, jól mutatják, hogy milyen fontos a bíróságok igazgatásának hatékony ellenőrzése. A szakértők álláspontja szerint a közigazgatási bíróságok irányításának ellenőrzése a jelenlegihez képest is gyengülne, az ellenőrzésre hivatott testület nem rendelkezne érdemi hatáskörökkel a hierarchikus igazgatási rendszer kontrollálására. A tervezett közigazgatási bírósági rendszert korábban több nemzetközi szervezet és szakértő, többek között az Európai Bizottság alelnöke, a Velencei Bizottság és az ENSZ bírák függetlenségével foglalkozó szakértője is bírálta.

A beadványhoz csatlakozott a lengyelországi Helsinki-alapítvány (HFPC) is – felhívva a figyelmet a lengyelországi helyzet tanulságaira. A lengyel „reformok” is megerősítették az igazságügyi miniszter pozícióját a bíróságokkal kapcsolatban, kibővítették a politikai befolyásolásuk lehetőségeit és aláásták a bírák függetlenségét biztosító garanciákat.

Az átalakítások, amelyekre a bírák elleni médiatámadások és lejárató kampány mellett került sor, számos nemzetközi kritikát váltottak ki. Többek között a Velencei Bizottság is kiadott több véleményt, az Európai Bizottság pedig több kötelezettségszegési eljárást is indított.

Felállításuk esetén a közigazgatási bíróságok politikailag érzékeny, gazdasági szempontból jelentős, valamint alapvető jogokat is érintő ügyekben döntenének.

– Nem szabad esélyt hagyni annak, hogy egy ilyen veszélyes jogszabály maradjon a jogrendszerben, mert azt a jövőben a mindannyiunkat érintő választási, közbeszerzési vagy adóügyekben is bevetheti a kormánytöbbség – jegyezte meg Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.

A beadvány elolvasható az Alkotmánybíróság honlapján.