HITELES – A termelést le lehet állítani egy időre, de a családot nem

Alapos és könnyen átlátható számolással bizonyítja a tanszékvezető közgazdász, hogy az életben maradáshoz szükséges pénzt azonnal az emberek zsebébe kell tenni, nem a támogatók számtalan körében elszivárogtatni.

A jelenlegi valóban háborús helyzet, élet-halál kérdésekről van szó, tehát a válságkezelésnek is gyorsnak, egyszerűnek, teljes körűnek és a lehető leginkább kézzelfoghatónak kell lennie Berliner Edina professzor szerint. A Corvinus Egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügyek Tanszékének vezetője azt javasolja, hogy amíg a kormány rendkívüli felhatalmazása fennáll, havonta pénzzel támogassák a családokat, ugyanis vállalkozásokat lehet újakat alapítani, de a halottakat nem lehet feltámasztani, a magára hagyott, beteg embereket, a széthullott családokat nem lehet újra összetákolni, ha majd újraindul a konjunktúra. A termelést le lehet állítani egy időre, de a családot nem.

A tudós közgazdász a kormány alaptételéből indult ki javaslata megfogalmazásakor: a család az első. Ma Magyarországon az emberek egyszerre aggódnak az egészségük és a megélhetésük miatt. Nincs most olyan ember, aki ne rettegne a következő hónapoktól.

Berliner Edina határozott véleménye, hogy a válsághelyzetek kezelése az állam feladata, lényegében ezért találtuk ki az államot a történelem során. A helyzet megoldását azért nem bízhatjuk a családokra, a civilekre vagy az önkormányzatokra, mert nincsenek meg az eszközeik, nem bírják el a terhet. A felhatalmazási törvény elfogadásával az országgyűlés is kinyilvánította, hogy ebben a válsághelyzetben radikális eszközökre és nemzeti szintű szolidaritásra van szükség. Az egyetemi oktató számításai a következményekkel együtt:

• Ha megduplázzuk az egy gyerekre jutó, átlagosan kb. 15 ezer forintos családi pótlékot, akkor kétmillió gyerekkel számolva a többletkiadás havi 30 milliárd forint.
• A minden felnőttnek alanyi jogon járó havi 54 ezer forintos támogatás nyolcmillió felnőttel számolva havi 432 milliárd forintba kerülne.
• A 10 százalékos szolidaritási adóból 380 ezer forintos átlagos havi bruttó jövedelemmel és négymillió munkavállalóval számolva 152 milliárd forint bevétel keletkezne.

A fentieket megfelelő előjellel összeadva 30+432-152=310 milliárd forintot kapunk. Ha egészen év végéig, azaz kilenc hónapig fennmarad ez az állapot, akkor az összesen 2790 milliárd forint többletkiadást jelent, ami a tavalyi GDP-nek kevesebb, mint 6 százaléka.

Néhány elméleti alaptétel a fentiekhez: az anticiklikus gazdaságpolitika elvének megfelelően válságban az államnak költekeznie kell a kereslet növelése érdekében. A szegényebbek támogatása jobban növeli a keresletet, mint a gazdagoké. Az éhezés és egyéb nélkülözés bűnözéshez, akár országos zavargásokhoz vezethet, tehát mindenkinek az az érdeke, hogy ezt elkerüljük. Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy van elég élelmiszer, exportra termelünk. Igazán megengedhetjük magunknak, hogy honfitársaink ne éhezzenek.

A világvallások közös minimuma, hogy segítsünk a bajbajutottakon.

(Az információ forrása.)