HAGIA SZOFIA– Népámítás mesterfokon

A török elnök azért alakította át az isztambuli Hagia Szofia templomot mecsetté, hogy hozzájusson a Földközi-tenger keleti medencéjének földgázmezőihez. Milyen jó lenne, ha az építészeti remekműről, a keresztény világ egykori legnagyobb templomáról örömmel beszélgethetnénk! Arról, hogy 537-ben avatta fel I. Jusztinianosz császár az ortodox bazilikát, melynek mozaikképeiből még a kapu fölé is jutott. 

És hogy a látogató szépséggel távozzon, a kapuval szemközti kijáraton egy óriási tükröt helyeztek el, így Mária és a kis Jézus az utolsó léptekig kíséri.

Évszázadokkal később a keresztes lovagok elfoglalták, római katolikus templomot formáltak belőle. II. Hódító Mehmed szultán, miután 1453-ban leigázta Konstantinápolyt, dzsámivá alakította át. Musztafa Kemál pasa, a modern szekuláris Törökország megteremtője 1934 novemberében a Hagia Szofiát múzeummá nyilvánította. 1985-ben az UNESCO felvette a világörökségi listára.

Hogy fantasztikus magyar vonatkozásai vannak: a déli karzaton Mária mellett László magyar király lányának, Piroskának mozaikja látható férje, a bizánci császár társaságában. Hogy a szentélyben áll Mátyás király két hatalmas gyertyatartója, amelyeket Szulejmán szultán hozott el Budáról. A gyertyatartók azóta is úgy állnak, ahogy Szulejmán odahelyeztette.

Nos, ezt a páratlan múzeumot Erdogán török elnök július közepétől dzsámivá, mecsetté minősítette, hogy abban ismét muszlim istentiszteleteket tartsanak. Mindez világos üzenet a török társadalomnak, különösen Isztambul népének, amely ellenzéki polgármestert választott: vége 90 év szekularizációs folyamatának, ismét az iszlám jog lesz érvényben. A külvilágnak pedig azt üzeni, hogy ennek a jognak a fényében a kulturális értékek másodlagosak. A nyugati világ tiltakozik, a kereszténységet védő államtitkárságot is működtető magyar kormány hallgat.

S hogy voltaképpen mit takargat Erdogán, mit leplez a vallási köntösben, arról érdemes elolvasni Perczel István vallástörténész professzor elemzését.