Közérzet · 2021.06.29.

Gyulafirátót: 2023 végére megépül a bázis

Gyulafirátót lakossága a tegnapi fórumon ígéretet kapott a honvédelmi minisztertől a 82-es út elkerülőjének megépítésére és a forgalomlassításra. A katonai bázis viszont meg fog épülni a kijelölt helyen.

A szervezők és a meghívott vendégek tartottak a rendbontástól, beszólásoktól a tegnapi gyulafirátóti lakossági fórumon, mert egyrészt Kozma András moderátor kifejezetten megkérte a hallgatóságot, hogy tartsa be az alapvető viselkedési szabályokat, másrészt a helyszínen a fórum bő két és fél órája alatt jó néhány kigyúrt embert pásztázta tekintetével a megjelenteket.

A felfokozott hangulaton senki nem csodálkozott, hisz egy olyan katonai bázis megépítéséről volt szó, amiről a helyiek csak februárban értesültek, miközben a terveket már 2019-ben elfogadták.


Az ügy komolyságát jelzi, hogy a lakossági fórumon megjelent Benkő Tibor honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség legmagasabb rangú képviselője, Ruszin-Szendi Romulusz parancsnok mellett Oszlánszki Béla és Hangya Gábor ezredesek, valamint Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője, Porga Gyula, Veszprém polgármestere, illetve Katanics Sándor, a városrész önkormányzati képviselője.

Mi történt Gyulafirátóton?

– Sokan NATO-bázisnak nevezik, de ez egy magyar beruházás, amit a NATO is támogat – mondta elöljáróban a honvédelmi miniszter. – 2016-ban, a varsói NATO-csúcson történt meg a nemzetközi tábor tervének bejelentése. Ezután elkezdődött az erre alkalmas helyszín keresése. 2019-ben fogadták el a tervet. Vokla János ezredes 2020. február 24-én tartott róla lakossági fórumot. (A közönség soraiból senki nem jelezte, hogy részt vett volna az akkori fórumon – a szerk. megj.)

A miniszter ez év februárjában levelet kapott Veszprém országgyűlési képviselőjétől, a város polgármesterétől és a tegnapi lakossági fórumot szervező Élhető Rátótért Egyesület elnökétől, Amrein Csabától. A levélírók közölték: nem tudják, mi történt Rátóton. A Veszprém Kukacon február 8-án írtunk arról, hogy mi történt a faluban: tévedésből kivágtak 26 hektár magánerdőt. Ekkor derült ki, hogy a területen (nem a tévedésből kivágott erdő helyén, hanem a másik irányban) tervezi a Magyar Honvédség megépíteni azt a katonai bázist, amely egyszerre 2500–3000 gyakorlatozó katonának tud kulturált szállást nyújtani itt tartózkodásuk alatt. A honvedelem.hu február 15-én számolt be a katonai bázis építéséről.

Benkő Tibor azt is megjegyezte, hogy a probléma nem jutott be a nagy házba, a Parlamentbe. (De igen. Itt írtunk róla.) Később mégis pontosan idézte az előtte lévő papírkötegből Mesterházy Attila beadványainak számát.

A tábor Gyulafirátót mellett épül meg 2023 végére: a falutól 750 méterre. Kivitelező még nincs, pályázatot fognak kiírni. A tábor 80–100 főnek kínál majd munkahelyet.

– Azért vagyunk itt, hogy beszéljünk arról: hogyan tudnánk együttműködni, mi az, amiben önök a megoldás kulcsát látják, mi az, amin önök szerint változtatni kell – szólt a miniszter.

Kérdések és vélemények zápora

Rengeteg kérdés hangzott el a fórumon. Egytől egyig olyan, amire a helyiek eddig nem kaptak választ, mert nem is tudtak kitől kérdezni.

Lehetséges-e észak-északkelet irányba „eltolni” a tábort, hogy távolabb kerüljön a településtől? Milyen mértékű környezetkárosító hatása lesz a beruházásnak? Megépül-e a 82-es út tervezett elkerülője az építkezés megkezdéséig? Csak katonák jönnek, vagy a családjuk is elkíséri őket? Kijárhatnak-e a faluba? Mikor lesznek a gyakorlatok? Tarthatnak-e terrortámadástól a bázis közelsége miatt a rátótiak? Tartanak-e bemutatókat?

Benkő Tibor egy szuszra válaszolt:

– A minisztériumnak nem kellene foglalkoznia a 82-es út elkerülőjével, de foglalkozni fogunk vele a jó viszony megtartása érdekében. Bevittem az ügyet Palkovics László miniszterhez, és a kormány igent mondott rá. Az elkerülő mellé zajvédő falat is kértem. A sebességmérés megszervezése sem a mi feladatunk, de kezdeményeztük: őszre meglesz. A bázis területét nem tudjuk „eltolni”, de nézzük, mi a pozitívum! A foglalkoztatás, a beszállítás lehetősége vállalkozásoknak. A szennyvízelvezetés zárt rendszerben történik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal közösen megfogalmaztuk a terület kezelési-fenntartási előírását, és azt szigorúan betartjuk. A katonák a különböző NATO-tagországokból ideiglenesen jönnek ide csoportonként három-négy hétre. Sokszor végeznek majd szimulációt, de teljes egészében nem tudják hanghatások nélkül végrehajtani a gyakorlatokat. A terrortámadásokat gyenge pontok ellen hajtják végre, ilyentől itt nem kell tartani. Bemutatókat biztosan fogunk tartani.

Haragszanak a magyar katonákra?

– Nekem úgy tűnik, haragszanak a magyar katonákra – vette át a szót szigorú mosollyal az arcán Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka. – Kérem, ne tegyék! Mi felkészítjük a magyar katonákat. Ők nem bántani, hanem megvédeni akarják önöket. Azt tudom ígérni, hogy a gyakorlatok előtt minden alkalommal eljövünk a polgármesterhez és egyeztetünk, hogy a lakosság fel tudjon készülni a hanghatásokra. Azt is megígérem, hogy adok önöknek egy közvetlen telefonszámot, amelyen bejelenthetik, ha bármilyen gond adódik az itt tartózkodó katonákkal vagy a gyakorlatozásokkal.

Miért most jöttek, amikor már kész a terv?

Ezt szintén egy helyi lakos kérdezte. A honvédelmi miniszter igazat adott neki, és azt mondta, ő csak azért tud felelősséget vállalni, ami az ő minisztersége idején történik. Hangsúlyozta: nem tud milliárdos beruházásokat, kárpótlásokat ígérni, csak annyit, hogy megtesznek mindent a zaj- és porhatás enyhítése érdekében.

– Szerintem föl sem tudják mérni, mi a mi problémánk – fakadt ki elkeseredetten egy felszólaló. – Ezt a katonai bázist itt önök tényleg meg akarják valósítani? Mert akkor semmi értelme, hogy mi itt legyünk.

– Tényleg nem értik, mi a gondunk – folytatta egy másik helyi lakos. – Amikor egy A10-es átrepül a falu fölött, vagy amikor a 24-esek naponta röpködnek a fejünk fölött.

– A normális élethez tartozik-e, hogy az adventi gyertya mellett remegnek az ablakok, hogy nem halljuk a tőlünk két méterre állót?

– Egyetértek azzal, hogy ez nem tartozik a normális életvitelhez – magyarázkodott a miniszter. – De a normális élethez tartozik-e az, ami a katonáinkkal történik a világban? A repülőterek, közutak mellett lakók is együtt élnek a zajhatásokkal. Ettől a beruházástól nem lesz rosszabb az önök életminősége, de ha úgy gondolják, a népszavazás az önök lehetősége.

Ehhez Oszlánszki Béla ezredes hozzátette:

– Amennyiben bármilyen kár éri önöket, a területileg illetékes jegyzőhöz kell fordulniuk.

Helyi népszavazást lehet kezdeményezni

A fórumon jelen volt Mesterházy Attila országgyűlési képviselő is, aki megjegyezte: a rátótiak helyi népszavazást kezdeményezhetnek. A népszavazás feltételeit Veszprém város önkormányzatának Szervezési és Működési Szabályzata tartalmazza.

– Tervezik-e, hogy Gyulafirátót folyamatosan kapjon kompenzációt a lőtérhasználatért? Ön, mint miniszter tesz-e javaslatot a kormány felé a kompenzációval kapcsolatban? – kérdezte a képviselő, de nem kapott rá konkrét választ.

Katanics Sándor a fórum végén tett egy megjegyzést:

– Szerintem törvényt kell hozni a lőtérhasználatról, aminek a része lehet a kompenzáció is.

A vezető képen balról jobbra: Katanics Sándor, Ovádi Péter, Porga Gyula, Benkő Tibor, Ruszin-Szendi Romulusz, Oszlánszki Béla és Hangya Gábor. Fotók: Nagy Lajos






[fbcomments]