GAZDASÁG – Kevésbé érzékelik a recessziót, de hosszú távra terveznek a magyar cégek

A magyar cégek nemzetközi összehasonlításban kevésbé érzékelik a recessziót, de gondot okoznak nekik az egyre többször késő fizetések, derült ki az Intrum európai fizetési jelentéséből (EPR). A magyar vállalatok különösen tartanak az eladósodástól, ezért óvatosan állnak a hitelekhez, sokan pedig előre menekülnek.

Az Intrum, Európa és Magyarország vezető követeléskezelő vállalata közzétette idei európai fizetési jelentését, amely az európai cégek pénzügyi helyzetét és általános hangulatát elemzi. A nyáron felvett adatokból készült felmérésből jól látszanak a koronavírus-járvány gazdasági hatásai, de mutat néhány meglepő fejleményt is.

A járvány kezdete óta az európai piacok nagy részén sötét hangulat uralkodik: a cégvezetők 56 százaléka egy éven belül recesszióra számít, 24 százalék pedig azt mondta, már most is érzékeli a visszaesést. A magyar válaszadók között ezek az arányok valamivel kisebbek: az év végéig 50 százalék számított recesszióra, és 18 százalék érzékelte azt jelenleg is. Bár az adatfelvétel még a második negyedéves GDP-adatok közzététele előtt történt, a felmérésből jól látszik, hogy a cégek recessziós várakozásai jelentősen romlottak: tavaly az év azonos időszakában még az európai cégek 46 százaléka öt éven belül sem számított gazdasági visszaesésre. Ma ez az arány 7 százalék a vizsgált országokban, Magyarországon pedig 5 százalék.

– A válaszok alapján a recessziót a legtöbben nem olyan problémának látják, amivel csak idén és csak átmenetileg kell foglalkozni – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója. – A vizsgált időszakban, Olaszországot kivéve ugyan csak kisebbség érezte úgy, hogy már elkezdődött a recesszió, azonban a következő öt évre vonatkozóan általános a pesszimizmus.

Deszpot Károly hozzátette:

– A céges felméréssel nagyjából egy időben készített lakossági fizetési felmérésen (Intrum ECPR) a fogyasztók mintegy 77 százaléka azt mondta, rövidtávon nem számít pénzügyi helyzete javulására, és sokan elbizonytalanodtak arra nézve is, hogy képesek lesznek-e elég pénzt félretenni idős korukra.

Bár a legtöbb elemző jövőre már jelentős gazdasági növekedést jósol (az MNB például a magyar gazdaság 4,5 százalék körüli bővülésére számít 2021-ben, az idei, 7 százalékosra becsült visszaesés után), Deszpot Károly szerint a piaci pesszimizmus megakadályozhatja a remélt V-alakú korrekciót.

Óvatosan a hitelekkel!

A kutatás eredmények alapján a cégeket elsősorban az ügyfeleik fizetési nehézségei és a „fizetési rés” hosszabbodása érinti érzékenyen. Fizetési rés alatt a megegyezés szerinti fizetési határidő és a kifizetés tényleges időtartama között eltelt időt értjük – ez a járvány óta csaknem minden országban jelentősen emelkedett, hiszen a lassuló gazdasági növekedés miatt csökkent a kereslet és zavarok keletkeznek az ellátási láncban. A magyar cégek mintegy fele (45 százalék) azt mondta, a makrogazdasági bizonytalanság miatt kénytelenek voltak meghosszabbítani az eredetileg szabott fizetési határidőket, így ma már a hazai cégek az uniós átlagnál tágabb fizetési határidőket engednek meg. Ennek ellenére a magyar cégek fogyasztó, vállalati és állami kifizetései is jelentősen csúsznak.

A magyar cégek a kutatás alapján nagy hangsúlyt fektetnek most arra, hogy elkerüljék az eladósodást, ami a hosszú távú növekedésüket akadályozná. A válaszadók 27 százaléka azt mondta, a cég mérlegét a meglévő hitelek előtörlesztésével igyekszik javítani – ez beleillik a korábbi évek tendenciáiba, hogy a magyar társadalom rendkívül óvatossá vált a hitelekkel kapcsolatban. 29 százalék válaszolta azt is, hogy a korábbinál óvatosabban vesz fel hitelt.

– A hitelekkel kapcsolatos attitűdöket az állami döntéshozóknak is mérlegelniük kell a válságkezelő politika kidolgozása során – mondta Deszpot Károly. – A gazdasági szereplők tavalyhoz képest jóval kevesebb hitelt vesznek fel a piaci pénzintézetektől, a vállalati hiteltranzakciók száma és volumene a lakossági hitelekénél is nagyobb mértékben csökkent, azonban a forráshiány sok cég számára megoldatlan problémát jelent. Emiatt jó irányt mutathatnak a közvetlenül az államkincstár, vagy a jegybank által biztosított, kedvezményes hitelek, vagy a hitelgarancia-programok. A cégek fokozott óvatossága miatt viszont nem biztos, hogy ez elegendő, ezért szükség lehet további, vissza nem térítendő támogatásokra is.

Szintén szükség lehet a pénzügyi folyamatok, tranzakciók meggyorsítására. Magyarországon a vállalatok nagy része egyetért azzal, hogy a cégvezetés felelőssége a beszállítók időben történő kifizetése, 34 százalék azonban nem elégedett cége jelenlegi struktúrájával, úgy látják, az nem alkalmas az azonnali fizetés támogatására. Az ebből következő késedelmes fizetés, az elnyúló tartozási láncok pedig növekvő problémát jelentenek a magyar gazdaság számára: a válaszadók 60 százalék azt mondja, emiatt nem tudnak létszámot bővíteni, digitalizációt végrehajtani, vagy új piacokon megjelenni. A magyar válaszadók 20 százaléka mondta azt, hogy kifejezetten a cég működését is veszélyeztetik az ügyfelek késő fizetései (az európai átlag 18 százalék).

Deszpot Károly elmondása szerint a fizetési folyamatok gyorsítása mindenkinek az érdeke. Ebben részben segítenek a gyors fizetést támogató megoldások, például az MNB által is támogatott azonnali fizetési rendszer. Sok esetben viszont nemcsak az adminisztráció, inkább a pénzügyi gondok okoznak fizetési nehézségeket. Ilyen esetekben jó választást jelenthetnek olyan pénzügyi megoldások, mint a hitelkiváltás, a faktoring, külső követeléskezelő bevonása, vagy akár a kintlévőségek engedményezése.