ENERGIAMEGTAKARÍTÁS – Unokáink már látni fogják?

82 év alatt újulhat meg a teljes családi ház állomány Magyarországon.

Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5–10 százalékuk mondható. Az épületek 5–8 százaléka bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családi ház állomány megközelítőleg 15 százaléka már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60 százalékukra igen jelentős felújítás vár még. Budapesten és Pest megyében, valamint a megyei jogú városokban a korszerű, szigetelt családi házak aránya 10–15 százalékkal magasabb az országos átlagnál.

A legenergiahatékonyabb magyarországi települések

Budapest, és Pest megye, Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Kecskemét családi házas övezeteiben található a legtöbb korszerű, szigetelt ingatlan. Ennek oka, hogy ezeken a településeken, országrészekben nagyobb a fizetőképes kereslet aránya és az itt élők számára megfizethetőbbek az energetikai célú beruházások.

Mikor lesz a teljes hazai családi ház és épületállomány korszerű?

A Knauf Insulation szakemberei szerint az építőipar kapacitáshiánya miatt belátható időn belül lehetetlen minden korszerűtlen családi házat felújítani akkor is, ha az anyagi források adottak. Magyarországon évente alig 20–25 ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek tulajdonosaik. Ha továbbra is ebben az ütemben halad a megújulás, akkor a közel 1,8 millió energetikai korszerűsítésre váró családi házat 82 év alatt lehetne teljesen felújítani.

Felújítás vagy új építése?

A Knauf Insulation szakemberei szerint a családi házak energetikai korszerűsítése és felújítása az ágazatban tapasztalható súlyos munkaerő- és szakemberhiány miatt sokkal inkább reális cél lehet az ingatlantulajdonosok körében, mint az új ház építése. A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtésszámla átlagosan 35 százalékkal csökkenthető, és a befektetés 8–10 év alatt megtérülhet. A tetőtér szarufák közötti és alatti hőszigetelés, a padlásfödém leterítése üveggyapot táblákkal vagy tekercsekkel a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb, akár házilag is kivitelezhető energiatakarékossági beruházás, kifejezetten gyors megtérülési idővel.

– Az energiamegtakarítást célzó felújításoknál komplex rendszerben és hosszú távon kell gondolkodni – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. – Egy megfelelően megtervezett és jó sorrendben elvégzett energetikai felújítást a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni, ezt követi a hőszigetelés kialakítása. A fűtéskorszerűsítést célszerű a hőszigetelés megléte és a nyílászárócsere után megtervezni, majd kivitelezni, hiszen egy megfelelően szigetelt házba kisebb teljesítményű kazán is elegendő lehet.

Nem tudjuk, hogy miben élünk

Az Energia Mérnöki Nonprofit Zrt. által készített zöld otthon felmérésből kiderül, hogy a családi házak tulajdonosai sok esetben nem tudják, nem ismerik, milyen adottságokkal rendelkezik az otthonuk.

– A kutatásból jól látszik, hogy az építőipari kérdések iránt érdeklődők körében, meglepő módon nagyot ugrott a nők aránya, vagyis, egyre nagyobb szerep hárul rájuk egy-egy otthon, ház felújítása során – mondta el Gulyás István vezérigazgató, aki egyben a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének vezetője is. – Többek között két fő kérdéskört vizsgáltunk.

Az eredményekből kiderült, van hová fejlődni az energetikai korszerűsítések terén. A legnagyobb érdeklődést az energetikai korszerűsítés iránt az 1980 előtt épült házak tulajdonosai mutatták a zöld otthon tervező kitöltése során. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy ezek a házak vannak energetikailag a legrosszabb állapotban. A kapott válaszok egyértelműen megerősítették azt a tendenciát, hogy az ingatlantulajdonosok nem, vagy csak a legszükségesebb esetekben nyúlnak hozzá otthonaikhoz. A válaszadók kétharmada nem tudja felújítani, vagy legalább öt éve nem végzett felújítást otthonában.

A régióban is rosszul állunk

A szigetelt családi házak arányának regionális összehasonlításában sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 20 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a téli hideggel és a nyári hőséggel szembeni védelmet.