Elszámoltatás: tömegigény van rá

Az emberek nyolcvan százaléka támogatja az elszámoltatást, mert nem akar egy következmények nélküli országban élni – mondta Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje az Elszámoltatás 2022 című konferencián Budapesten.

A szerdai beszélgetésen részt vett többek között Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, Baranyi Krisztina, Budapest IX. kerületi polgármestere, Horváth András zuglói civil aktivista, a NAV egykori munkatársa és Keller László volt közpénzügyi államtitkár.

Mi a lopást akarjuk megszüntetni

– Az emberek nyolcvan százaléka támogatja az elszámoltatást, mert nem akar egy következmények nélküli országban élni. Ha nincs elszámoltatás, akkor nem lesz jogállam. Mi nem kis bűnözőket akarunk a nagy bűnözők helyett, mi a lopást akarjuk megszüntetni. Mi egy tiszta, átlátható, tisztességes országot akarunk. Enélkül nem lesz gazdasági fejlődés sem – mondta Márki-Zay Péter.
Márki-Zay Péter kiemelte: a korrupciós ügyek felderítése napjainkban is eljut egy bizonyos szintig. Az akták tehát megvannak. Az ügyészekben is megvan a szándék, hogy a politikai akarat megváltozása esetén továbbvigyék ezeket az ügyeket. A cél, hogy a főbűnösök kerüljenek rács mögé akár vádalkuk segítségével.
A Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje kiemelte: 2010-ben és 2002-ben sem volt elszámoltatás a kormányváltások után. Ha valaki a saját pártja által vezetett önkormányzatokban nem csinált elszámoltatást, akkor kormányon sem fogja ezt megtenni. Ha valaki úgy gondolja, hogy Tóth Csabát érdemes támogatni Hadházy Ákossal szemben, akkor kétségek merülnek fel, hogy akar-e elszámoltatást.

– Szlogen szintjén szeretnének elszámoltatni az ellenzéki pártok, de tettek szintjén valószínűleg nem. Az ellenzéki pártokat ezért „bele kell zsarolnunk” abba, hogy legyen elszámoltatás. Elszámoltatás hiányában Orbán Viktor akár két éven belül visszatér a hatalomba – tette hozzá.

Szigorú jogi bázist kell teremteni az elszámoltatáshoz

– A kvázi elszámoltatáshoz szigorú jogi bázist kell teremteni – mondta Bárándy Péter. – Csak akkor lehet szó valamilyen felelősségre vonásról, ha az elkövetés pillanatában az adott cselekmény feltehetően erkölcstelen volt. Az erkölcsbe súlyosan ütköző pénzszerzések általában a büntetőjogba is ütköznek. Különböző jogi utakat lehet követni, és rendkívül fontos, hogy a jogi utat kövessük, mert nem lehet határtalan rettegést kelteni. Világosan ki kell jelölni azt, hogy ki az, aki számíthat felelősségre vonásra és ki nem.

Fel kell számolni a rendszert üzemeltető központot

– A közvagyon megkárosítása több platformon zajlott az elmúlt tíz évben – jelentette ki Keller László. – Már 2002 előtt is megvolt ez a rendszer kicsiben. A mostani szisztéma a korábbinál sokkal bonyolultabb, emiatt nagyon fontos, hogy az új kormány felszámolja azt a láthatatlan központot, amely ezt rendszert üzemelteti. Márki-Zay Péter az, aki a legelkötelezettebb miniszterelnök-jelölt, aki hajlandó a közélet tisztaságáért tenni.

NER-kollaboránsokkal nem lehet rendszerváltást csinálni

Horváth András hangsúlyozta: a 2019-es önkormányzati választásokat követően – Hódmezővásárhelyen kívül – az ellenzéki vezetésű városokban nem nagyon indult meg az a feltáró munka, amely az elszámoltatáshoz vezethetett volna. Ez azért nagyon szomorú, mert 2022-ben ezekre a politikusokra lesz rábízva a parlamentben az elszámoltatás.

– A választóknak ezért nagyon vigyázniuk kell arra, hogy kire szavaznak, ha fontos számukra az elszámoltatás. Azokkal a politikusokkal, akik most is kollaborálnak a NER-rel, nem lehet rendszerváltást csinálni – mondta.

A legnagyobb probléma a lopás törvényesítése

Baranyi Krisztina rámutatott: az elmúlt tíz év legnagyobb problémája, hogy ha a Fidesz valamit el akart lopni, akkor arra alkotott egy törvényt, és onnan kezdve törvényesítették a lopást.

– A legnagyobb pénzeket jogilag tökéletesen „lepapírozva” lopták el – jegyezte meg.

A képen balról jobbra: Bárándy Péter, Márky-Zay Péter és Horváth András