EGYETEM – Továbbra is bizonytalan a keszthelyi kar sorsa

Szakmailag indokolatlanul, hamis érvekre alapozva akarják elcsatolni a keszthelyi Georgikon kart a Pannon Egyetemtől – hangsúlyozta parlamenti interpellációjában Kész Zoltán. Az államtitkára válasza összefoglalva annyi volt: több javaslat van, döntés még nincs.

A térség független országgyűlési képviselője hétfői interpellációjában kifejtette, ezzel a döntéssel ellehetetlenülne a Pannon Egyetem, amely több ezer család megélhetését biztosítja Veszprémben, Keszthelyen és más településeken. Úgy vélte, ebben az ügyben nincs bal- vagy jobboldal, Veszprém identitása és a Pannon Egyetem a fontos. Kitért arra is, hogy a Palkovics László, oktatásért felelő államtitkár által készített tervezet számos hamis tényállítást tartalmaz, például

nem felel meg a valóságnak, hogy a Georgikonon „a jelenlegi személyi állománnyal idegen nyelvű képzések megvalósítására nincsen mód”. A valóság az, hogy a személyi állomány kiválósága miatt több idegen nyelvű képzést is tartanak Keszthelyen, sőt, a Dunántúlon náluk folyik a legnagyobb létszámmal idegen nyelvű agrárképzés. Emellett a hazai agrár felsőoktatási intézmények között a Georgikon rendelkezik a legjelentősebb projektbevétellel, 4,3 milliárd forinttal az elmúlt hat esztendőben.

Kész Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pannon Egyetemet és így a Georgikon kart soha nem kellett konszolidálni, az intézménynek nincs adóssága, gazdálkodása megalapozott és stabil. Ráadásul a Georgikon Európa egyik legrégebbi, Magyarország legpatinásabb, legnagyobb hallgatói létszámmal rendelkező, a Dunántúl legeredményesebb mezőgazdasági felsőoktatási intézménye.

A képviselő feltette a kérdést: milyen észérvek állnak az elcsatolási szándék mögött, és azt is tudakolta, a döntéshozók tudják-e, hogy a Georgikon kar elcsatolása az anyaintézményt is veszélyezteti? A jelenleg 1500 fős, keszthelyi tanulói létszáma nélkül a Pannon Egyetem egyetemi státusza kérdőjeleződik meg, az intézmény elesik számos, diáklétszámhoz kötődő európai uniós pályázati lehetőségtől. Kész attól tart, ha ez bekövetkezik, akkor azzal megássák az önálló veszprémi felsőoktatás sírgödrét. (Korábbi írásunk a témában itt.)

Rétvári Bence államtitkár válaszolt, csak éppen nem a feltett kérdésekre. Elmondta, a téma a Fokozatváltás a felsőoktatásban elnevezésű stratégiában is szerepel az agrárképzés kapcsán, az anyag részletesen tárgyalja a terület fejlesztési lehetőségeit, és Debrecen, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Keszthely ennek egyaránt a nyertese lesz. A cél az oktatói kutatókapacitás bővítése, korszerű tudásközpont létrehozása nemzetközi színvonalon, stabil kapcsolatrendszerrel. Hozzátette, országos intézményi struktúrára van szükség, ebben a meglévő képzési helyek szerepet kapnak majd. A rendszer kialakítására jelenleg több javaslat van, de döntés még nincs.

A választ Kész Zoltán nem fogadta el. Emlékeztetett, a Zala megyei fideszes képviselők is levélben fejezték ki tiltakozásukat. Ő is kezdeményezett hasonló konstruktív együttműködést Veszprém megyében, de az itteni kormánypárti képviselőket – úgy tűnik – a Pannon Egyetem sorsánál jobban érdekli, milyen légvezeték megy a házuk, nyaralójuk közelében. (Ezzel a megyében jól ismert Kovács Zoltán államtitkárra, volt pápai polgármesterre célzott, bővebben itt – a szerk. megj.)

Drahos Nikolett