CSERERDŐ – Mérgező veszprémi történet

Évtizedek óta megoldatlan a veszprémi Csererdő városrész kármentesítése. Gertsmár Ferenc (LMP) önkormányzati képviselő kitartóan és udvariasan zaklatja a polgármestert az egykori Bakony Művek területén 20 éve orvosolatlan talaj-, talajvíz- és karsztvíz-szennyezés felszámolásával kapcsolatosan, de kielégítő választ a mai napig nem kapott.

– Mekkora a talajszennyezettség mértéke, milyen kármentesítő beavatkozásokra van szükség a Csererdőben? – kérdezte a legutóbbi közgyűlésen ismételten, mire Porga Gyula polgármester írásbeli reagálásában azt közölte, hogy tavaly januárban már megadta a választ („a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kapta meg a kormánytól a feladatot, hogy a felmérő vizsgálatokat elvégezzék”), és ennél többet azóta sem tud. – Azt is megkérdeztem, hogy megvannak-e a felmérés eredményei, milyen típusú beavatkozások szükségesek és mikor végzik azokat – mondja a képviselő. – A szennyezés tényleges mértékéről, illetve a beavatkozások milyenségéről én és a városlakók is tényszerű képet kaphattunk volna, ha a vizsgálatot végző szervek a vállalt határidőre, 2020 januárjára beszámoltak volna róla. De nem tették.

Nyilvánvalóvá vált, hogy Gertsmár Ferenc kérdésére helyi szinten aligha kaphat választ, annál is inkább, mert a kármentesítés az állam hatáskörébe került. Ezért Gerstmár párttársa, Ungár Péter (LMP) országgyűlési képviselő e hónap 13-án a nemzeti vagyon kezeléséért felelős Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszternek szegezte a fentebb emlegetett kérdést: mikorra várható a Csererdő városrész szennyezettségének kármentesítése?

A képviselő a Greenpeace Mérgezett örökségünk – Szennyezett területek és időzített vegyi bombák Magyarországon című kiadványára hivatkozott, amelyben a veszprémi Csererdő is szerepel. Tisztelettel kérdezi, megvannak-e a felmérés eredményei és ha igen, akkor milyen típusú beavatkozások szükségesek, mikor végzik azokat el?

[stextbox id=”grey”]

Jó lenne világosan látni! Ennek érdekében alább kivonatosan közöljük a kiadványban olvasható elrettentő adatokat.

A 2010-es tényfeltárás alapján a talajban határértéket meghaladó arzén-, kadmium-, bárium-, króm-, nikkel-, valamint policiklikus aromás szénhidrogén- (PAH-vegyületek) szennyezést mértek a területen. A talajvízből kőolaj eredetű aromás szénhidrogéneket mutattak ki. Közülük a rákkeltő hatású benzol mennyisége 2000-szerese volt a határértéknek, a daganatkeltő króm(VI) pedig a határérték több mint 100-szorosa. A szennyezés mintegy 130 hektár kiterjedésű. Mivel az ivóvízbázisok részben karsztvízre települnek, ezért a szennyezés az emberi egészségre fokozott kockázatot jelenthet.

Ha többet szeretnénk tudni a témakörről, a forrás linkjére kattintva elolvashatják.

[/stextbox]

Időzített vegyi bombák

Az egykori Bakony Művek 130 hektárnyi területén tíz évvel ezelőtt történt feltárások a talajban kiterjedt talaj-, talajvíz- és karsztvízszennyezést állapítottak meg.

Olyan mérgező és rákkeltő anyagokat tártak fel, amelyek több százszorosan túllépték a határértékeket, például a magzatkárosító toluol mennyisége ezerötszázszorosa volt a határértéknek.

A Bakony Művek az Ökoplan ’97 Kft. által behatárolt területeken 2000 és 2001 között talajcserét végzett, majd 2003-ban megszüntette a környezetszennyező technológiákat, az épületeket részben mentesítette. Súlyos anyagi helyzete miatt a cég eladta az ingatlanjait, amelyek 2008-ban a V-Park Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonába kerültek. A V-Park vállalta a károk rendezését, amit 2011 elején 1750 köbméter talaj és földtani közeg kitermelésével meg is kezdett. Az ezen túl feltárt szennyezésért azonban a cég már nem felelős. Hát akkor ki?

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2009. július 31-i határidővel beavatkozásra kötelezte a Bakony Műveket, de miután a kft.-t közben felszámolták és jogutód nélkül megszűnt, a terület kármentesítésért az állam felelős. Itt a vége.