CENZÚRA – Iránymutatás a hivataltól(?!)

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körbeküldött egy levelet a szakiskoláknak, amelyben közölték velük, hogyan szükséges a jövőben a sajtóval kommunikálniuk.

Az ügy előzménye: egy komáromi szakgimnázium egyik tanára kifogásolta, hogy szégyenfalra kerültek az intőt kapott diákok. Miután erről nyilatkozott az RTL Klub híradójában, az intézmény igazgatója számon kérte őt, és jegyzőkönyvet vett föl az esetről. Ez után – aligha függetlenül az ügytől – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körbeküldött egy levelet a szakiskoláknak, amelyben közölték velük, hogyan szükséges a jövőben az ilyesmire reagálniuk. A levélben többek között ez áll: „Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan eseményt, történést, amelynek következményeként negatív sajtóhírek keletkezhetnek.” Ilyen esetekben „különös körültekintéssel kell eljárni, haladéktalanul el kell rendelni a hírzárlatot, a feltett kérdésekre vonatkozó választervezetet el kell küldeni a Hivatalnak, ahonnan iránymutatást küldenek a nyilatkozatra vonatkozóan”.

A Diákparlament megszerezte a levelet, és föltette a Facebook-oldalára.

Minderről bővebben az Index cikkében olvashatnak.

A tanár ne gondolkodjon, főleg ne nyilatkozzon!

A kényes kérdésekben mindig nyilvánosan és következetesen állást foglaló Katanics Sándor veszprémi önkormányzati képviselőt (DK) kérdeztük az ügyben. Neki nem csak közszereplőként, hanem tanáremberként is határozott véleménye van ebben a kérdésben.

– A sajtó által feltárt eset egy szakközépiskolában történt, és ahogyan azt a cikkben is leírják, „a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körbeküldött egy levelet a szakiskoláknak, amelyben közölték velük, hogyan szükséges a jövőben az ilyesmire reagálniuk” – mondja Katanics. – Egyre inkább lesz általánosan „elfogadott” az a felülről jövő akarat, hogy a tanár ne nyilatkozzon, csak az intézmények vezetői és azok is csak abban az esetben, ha előzetesen egyeztették azt a fenntartóval. Demokratikusan működő államban, annak intézményrendszereiben ez az eljárás teljességgel elfogadhatatlan. Viszont a történelem már szolgáltat példát minderre. Az állami-autokratikus korporatizmus egy „felülről“, az állam oldaláról kikényszerített „együttműködési” forma, kényszerszövetség, az ezekbe belekényszerített tagsággal. Most sajnos abba az irányba haladunk, hogy a történelem ismétli önmagát.

– Nem véletlen, hogy a legtöbb pedagógus, nem csak a sajtó számára, hanem már a közösségi oldalakon sem mer véleményt formálni a körülötte zajló történésekről semmiféle módon. Joggal tart attól, hogy egy-egy, ki tudja ki által kritikusabb hangvételűnek minősített megnyilvánulásáért felelősségre vonják, ami az állásába is kerülhet – mondja a képviselő és a kormány által 2015-ben életre hívott, kötelező tagságú Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexére hivatkozik. Szerinte ennek alapján próbálják most arra kötelezni a kollégákat, hogy előzetes engedély nélkül ne nyilatkozzanak, így kerülhetik el ugyanis a felelősségre vonásokat.

 [stextbox id=”black”]

A pedagógusok etikai kódexéből

Döntéseinkben, nyilatkozatainkban és cselekedeteinkben tisztességesen és a jóhiszemű magatartás normáit követve járnak el. Betartják a rájuk vonatkozó jogi és morális előírásokat. Nem vállalnak közösséget a jogi és morális szabályok, illetve követelmények megsértőivel, tudatosan elkerülnek minden olyan helyzetet, amely tisztességtelen és jogellenes befolyás alá kerülésünkhöz vezethetne. Megjelenésünk és magatartásunk, továbbá valamennyi megnyilvánulásunk hivatásunkhoz méltó, azaz olyan módon viselkednek, beszélgetnek és öltözködnek, hogy az erősítse munkahelyünk és a köznevelés megbecsültségét. Kötelességeiket igyekeznek úgy teljesíteni, hogy az a felelősségvállalás, a kötelességteljesítés és az emberségesség példája legyen azok számára is, akiket ugyanilyen kötelezettségek nem terhelnek.

[/stextbox]