BELVÁROSUNK – Parlagon az értékes telek

Tizenegy éve került papírra egy előszerződés az önkormányzat és egy magánszemély között, ami lehetővé tette volna a belvárost a mai napig csúfító, mintegy 33 ezer négyzetméteres terület hasznosítását. Ám 2008-ban az önkormányzat gazdasági bizottsága „a befektetői szándék ismeretének hiányára” hivatkozva leállította a folyamatot.

Katanics Sándor, az ellenzék polgármesterjelöltje, Hartmann Ferenc képviselő és Somfai Attila, a 7. számú választókerület ellenzéki képviselőjelöltje Rendezni végre közös dolgainkat címmel tartott sajtótájékoztatójukon – sokadszorra visszatérve a kérdéskörre – azt állították, hogy a bizottság tíz évvel ezelőtti állítása hamis volt. Elmondták, hogy a tulajdonos közösségi tereket, színpadokat, lakásokat kívánt ide építeni.

–Több mint 10 éve, hogy a tulajdonosra mutogatva az önkormányzat semmit sem tesz a parlagon álló telek hasznosítása érdekében, és mára eltűnni látszanak azok a tervek, amelyek a Kossuth utcai aluljárótól keletre elhelyezkedő városrészt bevonva, egészen a Balaton Plázáig egységgé szervezték volna a belvárost. Az összefogás hat ellenzéki pártja olyan javaslatokban gondolkodik, amelyek újra perspektívát adnak ezeknek az elképzeléseknek – mondta Katanics Sándor, aki szerint „a Fidesz és polgármestere struccpolitikát folytatva gyakran próbál úgy tenni, mintha gondok nem is léteznének.”

– Többször sürgettem a városvezetést, hogy foglalkozzunk a területtel, de a polgármester szerint nem tudunk vele mit kezdeni, mert a terület magántulajdonban van – emlékeztetett a tényekre Hartmann Ferenc.

– Karba tett kézzel nézik, hogy szürke és szemetes a belváros, hogy a körforgalmak alig csökkentették a belváros zaj és környezeti terhelését. Nem csak karba tett kéz jellemzi a polgármestert, hanem széttárt karok is – fogalmazott Katanics.

Somfai Attila szerint a másra mutogatással nem hárítható el a városvezetés felelőssége:

– Folytatni kívánjuk a belvárosi rehabilitációt. Egyértelmű szándékunk a belváros gyalogos zónájának fejlesztése, a gyalogosforgalom, a városi terek gyalogos használatának előtérbe helyezése, a sétálóutca nívós kereskedelmi funkciójának felélesztése. A közösségi terek, színpadok, a zöld felületek kitűnő hozzáadott értéket jelenthetnek a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-as projekthez. Kezdeményezzük, hogy az önkormányzat haladéktalanul kezdjen tárgyalást a tulajdonossal a mielőbbi hasznosítás, rehabilitáció érdekében. Ne éktelenkedjen egy csúnya seb Európa leendő kulturális fővárosának szívében!