AKADÉMIKUSOK – Fejtetőre állt a világ?

Alig hiszünk a szemünknek, oly rég nem volt részünk kulturált hangnemben, vagdalkozás nélküli vitában. Európában érezzük magunkat két akadémikus csörtéje láttán, amely a Magyar Nemzetben olvasható.

Semmi hisztériakeltés, semmi sárdobálás: érvek halmazával támasztja alá két akadémikus, hogy miképp látnák megoldhatónak az akadémiai kutatások pénzügyi alapjait. Körösényi András 2012 és 2015 között a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója volt, Szarka László Csaba a Csillagászati Kutatóközponté.

Körösényi álláspontjának összegzése: „Az akadémiai alapkutatás szétzilálását, az annak leépítését célul tűző Palkovics-terv további forráskivonást jelent a humántőkéből. Megvalósítása egyik legfontosabb nemzeti intézményünket, az MTA-t építi le, üresíti ki. Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot?”

Hasonlóképp kérdéssel zárja okfejtését, csak a másik oldalról Szarka László Csaba is: „Egy biztos: a felelős vezetők mind a kormány, mind az MTA oldaláról megoldást szeretnének. Nyilvánvalóan maradnak kényes kérdések még abban az esetben is, ha a kutatóhálózat lényegében az MTA keretein belül maradna. Lehetséges-e például az objektív tudomány képében tetszelgő, kőkemény globalista értékrendszer hirdetése az akadémia mint nemzeti közintézmény keretein belül? Normális körülmények között, normális kutatók körében az értékrendi elkötelezettség abszolút magánügy (a természettudományokban mindenképpen), de a jelenlegi polarizált Európában elkerülhetetlen, hogy ide vagy oda álljunk. Vajon ki hova áll?”

A részletes érvek itt olvashatók.