A magyar tudomány ünnepe a Pannon Egyetemen

A magyar tudomány ünnepe ez évi mottója: „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”. Az ünnepséget november 4-én rendezte meg a Pannon Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottsága.

– A tudomány a történelem során sokáig az egyetemes kultúra része volt, az emberi szellem legnagyszerűbb alkotásainak egyike – mondta ünnepi beszédében dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. – A pusztán megfigyeléssel és gondolkodással ma is érvényes természeti törvényeket felismerő ókori bölcsek vagy a középkor legnagyobb gondolkodói még magáért a felfedezés öröméért, a ma oly divatos hasznosítás reménye és szándéka nélkül alkottak. Nekik még mecénásaik sem voltak, mint a korabeli festőknek vagy zeneszerzőknek. Sőt, akadt közülük, akinek a tudományos igazság kimondása az életébe került. Ekkor még az emberi társadalom fejlődését, a jólét növekedését nem is közvetlenül a tudomány eredményei, hanem a gondolkodás vívmányai mozdították elő. A XIX. század végéig külön kategóriát képviselt a tudós és a feltaláló. Utóbbiak közül is számos kiváló honfitársunk eredményeire lehetünk büszkék. Ám eljött a XX. század, és az emberi haladás vívmányaitól megrészegült emberiség a tudományt is a fejlődésnek álcázott féktelen növekedés szolgálatába állította. Ezzel lényegében megfosztotta szabadságától, és a profit növelésének kiszolgálójává tette. Ezáltal a tudomány akaratán kívül hozzájárult az ember és a természet közötti egyensúly megbontásához, a természeti környezet példátlan léptékű pusztításához és kizsákmányolásához.

Kollár László akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára köszöntőjében kiemelte, a tudomány egyetemes: nincs hazai és külföldi tudomány, ahogyan veszprémi vagy budapesti sincsen.

– A magyar tudomány ünnepe Veszprémben a megbecsülés ünnepe is – tette hozzá. – Emlékezvén a múlt időkre, idén több emlékülést is szerveztek a bizottságok emléket állítva Papp László akadémikusnak és Merkl Ottó entomológusnak, valamint a Veszprémi Akadémiai Bizottság korábbi elnökének, Bíró Péter akadémikusnak.

Padisák Judit akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának elnöke köszöntőjében kiemelte, talán soha nem volt annyira nyilvánvaló az áltudományos nézetek veszélyessége, mint napjainkban:

– A mai adatok szerint a magyar beoltható lakosság 58 százaléka kapta meg mind a két Covid védőoltását, és nem vigasz az, hogy Romániában ez csak 32, Bulgáriában pedig 21 százalék. A szociálpszichológusok azt mondják, hogy ennek a bizalmatlanság az oka. Bizalmatlanság több mindennel kapcsolatban lehet, a járványkezelésben, az egészségügyben, de a tudományban is. Nekünk itt, ezen a helyen ezzel kell foglalkoznunk.

Veszprém közgyűlése a műszaki területen végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként dr. Berzsenyi Miklós részére adományozta a Polinszky-díjat, amit Brányi Mária alpolgármester adott át.

Az innovációs és technológiai miniszter a magyar felsőoktatás napja alkalmából Oktatói Szolgálati Emlékérem kitüntetést adott Chován Tibornak. Az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága az Év Kutatója díjakat Böcskei Renáta Mariettának, Nagy Rolandnak, Somogyvári Lajosnak szavazta meg. A Méray László-díjat dr. Fodor Attila egyetemi docens, a TDK oktatói díjat dr. Kristóf Tamás egyetemi docens, a Pannonia Award díjat Frantisek Foret professzor vehette át. Címzetes egyetemi tanári címet kapott dr. Lauer János. A rendezvény keretében átadták a habilitációs és doktori okleveleket is.

Az ünnepségen készült videó itt érhető el.

Fotó: veszpreminfo.hu