A bérlakáshelyzet nem megnyugtató

A közgyűlés márciusi ülésén az előterjesztések többségét vita nélkül megszavazták a képviselők. Komolyabb szóváltásra csak az önkormányzati bérlakáshelyzet apropóján került sor. A napirend előtti felszólalásokban aktuális problémák – székesegyház átalakítása, vasútállomás, kukások méltatlan bérezése – is megfogalmazódtak.

A VESZOL Veszprémi Közösségi Lakásügynökség Nonprofit Kft. tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló apropóján az ellenzéki részről számos kérdés vetődött fel. Hartmann Ferenc rámutatott, hogy míg Veszprémben 200 bérlakás van, a megye egyik feleakkora városában 800. Utoljára 2004-ben nőtt számottevően a bérlakásállomány. Lemaradásunk országosan az utolsó helyekre sorolja a várost.

Balos éra, jobbos éra

A jobboldali érában sem közép-, sem hosszú távú elképzelés nincs a bérlakáshelyzet javítására. Pedig ez Veszprém népességmegtartó képessége és gazdasági jövője szempontjából, valamint az önként vállalt önkormányzati feladatok, a bölcsődei, oktatási és szociális ellátások biztosítása érdekében is fontos lenne. A lakások korszerűsítésére, energiatakarékosabbá tételére sincs politikai akarat a fideszes oldalon – jegyezte meg kritikusan.

Brányi Mária alpolgármester azonnal visszavágott, emlékeztetve arra, hogy valamikor közel kétezer önkormányzati lakóingatlana volt a városnak, de azok jelentős hányadát a rendszerváltás után eladták. Ezt követően támadt némi zavar, hogy mikor is volt balos és mikor jobbos éra a rendszerváltozást követően, de Porga Gyula polgármester nem hagyta magát: a színészház bevonásakor bizony a jobbos éra idején gyarapodott 40 lakással a bérlakásállomány – mondta. Harmann Ferenc tromfolt: a balos érában viszont egyharmados önkormányzati támogatással tizenkétezer lakás újulhatott meg az energiatakarékos pályázatoknak köszönhetően.

Több bérlakás kellene

Gerstmár Ferenc a vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérlakáshelyzet a magántulajdonú ingatlanok bevonásával is javítható lenne, mivel állami bérlakásépítési program nem létezik. Rajta kívül Kovács Rajmund és Guzslován Gábor is amellett érvelt, hogy a társadalmi mobilitás, az elvándorlás mérséklése, a szülőktől elköltözni vágyó fiatalok lakhatási igénye és a munkaerőpiac támogatása szempontjából egyaránt fontos lenne növelni a bérlakások számát Veszprémben. A polgármester igyekezett megnyugtatni a kedélyeket azzal, hogy az önkormányzatnak több olyan ingatlana is van, amelyeket ezzel a céllal szeretnének felújítani, amint lesznek erre kiírt pályázati lehetőségek. Megemlítette még, hogy éppen most két gyermekorvosi rendelő mellé is biztosít lakhatást a város.

Gerstmár Ferenc felvetésére Lendvai-Frikkel Attila, a VESZOL ügyvezetője válaszolt. Elmondta, hogy 2016 óta törekszenek a magántulajdonú ingatlanok bevonására, de nincs nagy tolongás. A tapasztalataik szerint ennek három fő oka van: a tulajdonos maga akarja meghatározni, hogy ki lakjon az ingatlanában (kutya, gyerek, roma ne), ragaszkodnak a két-, de gyakran háromhavi kaucióhoz és nem akarnak számlaköteles adóalannyá válni. Még most, a menekülthullám idején se javult a helyzet, rajtuk keresztül mindössze öten ajánlották fel az ingatlanukat az Ukrajnából érkezők megsegítésére. Utóbbiban az is közrejátszik, hogy a munkaerő-közvetítő cégek az üres lakások nagy részét már lefoglalták – tette hozzá.

Székesegyház, sztrájk, vasútállomás

Közérdekű témákat érintettek a napirend előtt felszólalók is. Kovács Rajmund a Szent Mihály-bazilika felújítása miatt kialakult lakossági tiltakozás apropóján arra kérte a polgármestert, járjon közbe az érsekségnél annak érdekében, hogy az érdeklődők a lehető leghamarabb válaszokat kapjanak a kérdéseikre. Azzal érvelt, hogy 39 milliárd adófizetői forint elköltése esetén megilleti a hívőket és minden adófizető polgárt a tájékozódás joga. Porga Gyula szerint a képviselő nyitott kapukat dönget, szerinte a tájékoztatás folyamatos.

Guzslován Gábor a munkakultúra és a munkaügyi kultúra jelentőségére figyelmeztetett az Európa Kulturális Fővárosa programév kapcsán. Utalt az országos sajtóban megjelent hírekre, amelyek a veszprémi hulladékszállítási dolgozók méltánytalanul alacsony bérezéséről és a kialakuló sztrájkhangulatról tudósítanak. Példát mutatunk-e Veszprém városaként a munkaügyi kultúrából is, vagy elvárjuk és megvárjuk azt, amíg a város egyes alkalmazottai, munkavállalói nyomásgyakorlással élnek, esetleg sztrájkkal nyomatékosítják igényeiket – tette fel a kérdést a polgármesternek. Porga Gyula a felvetést fontosnak nevezte, hozzátéve, hogy a kulturált párbeszédhez két fél szükséges. Szerinte a munkáltató részéről megvan a készség a konfliktus rendezésére. Annyit fűzött még hozzá, hogy a sztrájkbizottság megalakulásáról szóló hír „tételesen” nem igaz.

Gerstmár Ferenc a vasútállomás felújításának ütemezését firtatta, mondván, az első ütem munkái ősszel indulhatnak el, így a kivitelezésre rendelkezésre álló idő nem tűnik soknak. Többször hangoztatott cél, hogy 2023-ban, az EKF-program megvalósításának évében ne zavarja a látogatókat a városban zajló építkezés. A vasútállomás és környékének megújítása azonban csak jövő tavaszra készülhet el és egy szűkített projektet valósít meg, pedig a város egyik kapujáról van szó – fogalmazta meg aggályait a képviselő. A polgármester reakciója váratlan volt és nem nélkülözött némi vitriolos iróniát: mindig jól esik a dicséret, főleg ellenzéki részről.

Fotó: a szerző