Mennyi mindennek lehet örülni manapság, ha az emberfia nyitott szemmel jár a világban, például ott van a statisztikai hivatal kimutatása, hogy ebben a fél évben nem emelkedtek számottevően a fogyasztási cikkek árai. Aztán ha tágabbra nyílnak azok a szemek, akkor egy alaposabb bevásárlás során nyilvánvalóvá válik, hogy nem is olyan rózsaszínű ám ez a világ.
Belenézünk a bevásárlókocsiba, jobban körülnézünk, és döbbenten tapasztaljuk, hogy – hála az újabban bevezetett csomagolási technikának – a kétliteres kóla csak 1,75, a félliteres sör csak 4 deci, az egy kilogrammos kristálycukor csak 90 deka, a liter étolaj pedig 9 deciliter. S akkor nem is szóltunk a „literes” tejekről, joghurtokról, vajról, tejfölről, csokiról, fagyiról! Ja és a cigi, amiből egykor húsz szál volt egy dobozban, mostanság pedig 19.
Félő, hogy egy új és igen hasznos (de nem a vásárlónak!) őrület vette kezdetét. Sebaj, majd szépen megszokjuk ezt is, mint annak idején, körülbelül 20 éve tettük, amikor a vendéglátóhelyeken a korsó sör 4 deci lett, a pohár sör 2 deci, a „féldeci” rövid 4 centiliter, a jó öreg „stampedli” is csupán 2 cl – mit kell ezen a néhány centi- vagy deciliteren filózni. Ennyi és kész. Zsugorodunk, egyre kisebbek leszünk.
Jó hír viszont, hogy az árak számottevően valóban nem emelkedtek, csak éppen kevesebb kerül a szatyorba, ugyanazért az árért
