Szomorú hír a méhek világnapján, hogy lengyel kutatók ötvenhét különböző rovarirtó szer nyomait azonosították mérgezett európai házi méhek szervezetében. A kutatók olyan módszert dolgoztak ki, amellyel egyszerre kétszáz rovarirtó szer és az azok lebomlásakor keletkező vegyület jelenlétét tudják megvizsgálni, megnézve, hogy pontosan melyik jelent fenyegetést a méhekre nézve. A letesztelt rovarölők 98 százaléka engedélyezett az Európai Unióban.
– A méhek egészsége rendkívül fontos, hiszen ők végzik az európai termények és vadnövények beporzásának több mint 80 százalékát – hangsúlyozta a tanulmányt vezető Tomasz Kiljanek.– Ezek a szerek már kis mennyiségben is legyengíthetik a méhek szervezetének védelmi rendszerét, lehetőséget adva a parazitáknak és vírusoknak a kolóniák elpusztítására. A mostani eredmények segítenek kiszélesíteni a rovarölők hatásával kapcsolatos ismereteket és megállapítani, hogy a jelenleg használt szerek együttes jelenléte milyen kockázatokkal jár együtt, valamint a populációk megóvására irányuló törekvéseket is előmozdíthatják.
– A kérdés rendkívül összetett, hiszen bármely vegyszer, amelyet a mezőgazdaságban alkalmaznak, nemcsak a méheket, hanem az egész élővilágot, így az embert is veszélyeztetheti – mondta Boross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MNO-nak. – A kulcs az, hogy az adott szert milyen mértékben, milyen módon és mely időpontban használja fel a növényvédelem. A neonikotinoidok esetében az okozza a legfőbb problémát, hogy ezek nagyon különleges fajtái a vegyszereknek. A mérget ugyanis a mag köré teszik, ezt a növény felszívja, így a kártevőket elpusztító anyag a növényt egész életében végigkíséri. Az vita tárgya, hogy ehhez a hasznos szervezet hozzáférhet-e, a talajban mennyi marad az anyagból, és mikor bomlik le annyira, hogy például a humán egészségügyben ne okozhasson problémát. Végül, mint sok más területen, a politika fogja eldönteni, hogy a neonikotinoidok felfüggesztése végleges lesz, vagy újra engedik, hogy rovar porozta növényeket is lehessen csávázni.
A Greenpeace szerint lehet a méhek és az élővilág veszélyeztetése nélkül is élelmet termelni
Egy hete, a Föld napján ülésezett Budapesten az a bizottság, amely tárgyalta az Európai Unióban tiltott rovarölő szerek hazai engedélyének kérdését is. Az ötórás vita végén a Greenpeace munkatársai, Tömöri András kampányfelelős és Simon Gergely vegyianyag-szakértő átadtak Jordán Lászlónak, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatójának egy nyilatkozatot és a Greenpeace által összegyűjtött aláírásokat, arra kérve őt, hogy lépjen fel a méhek védelmében.
A Greenpeace szerint az ülésen két lesújtó dolog is történt a a témával kapcsolatban.
– Egyrészt a Nébih képviselői láthatóan nem értik, hogy nem lehet az akut méhpusztulásos esetek számának alakulásával bemutatni a neonikotinoid csávázószerek okozta problémát – magyarázta Tömöri András. – A tudomány egyértelműen megmutatja, és mi is sokszor rámutattunk, hogy e szerek előírásszerű használat mellett nem azonnal pusztítják el a méheket, más beporzókat, a vízi élővilágot és a talajban élő élőlényeket is, például a földigilisztát. Másrészt azzal vádolt minket a hatóság, hogy a neonikotinoid-korlátozás melletti kiállásunk miatt nőtt meg egy másik méhgyilkos rovarölő szer, a klórpirifosz hazai felhasználása. Ám ezt nem a tilalommal érintett növénykultúrákra vonatkozó, hanem összesített adatokkal próbálta alátámasztani. Válasz nélkül hagyta arra vonatkozó kérdésünket is, hogy a klórpirifosz növekvő eladási adataiban mennyire játszott közre az, hogy a hatóság maga buzdított a szőlészetekben megjelenő új kártevő miatt a szer használatára. Tették mindezt úgy, hogy ők tudják a legjobban, méhvédelmi kampányunk kezdete, 2013 óta minden alkalommal felhívtuk az agrártárca és a hatóság figyelmét: hiába tiltanak be a hét méhveszélyes rovarölő szer közül négyet, ha eközben nem tesznek semmit az alternatívák népszerűsítésére, mert akkor a gazdák a következő, legkönnyebben elérhető rovarölő szerhez fognak nyúlni.
Így is lett: a négy vegyszer használatának korlátozása után megnőtt a méhgyilkos klórpirifosz forgalma, melynek tilalma, korlátozása szintén indokolt volna a Greenpeace szerint. Nagy-Britannia például idén áprilistól betiltotta a klórpirifosz használatát. Más európai országok és az ökológiai gazdálkodók példájából ismert, hogy a vetésforgó kötelező használatával radikálisan csökkenthető a rovarölő szerek mennyisége, hiszen így a kártevők nem szaporodnak fel olyan mértékben, mintha éveken keresztül mindig ugyanazt a haszonnövényt ültetnék ugyanabba a talajba.
A tiltott rovarölő szerekkel bevont kukorica- és napraforgó-vetőmagot már elvetették – összesen mintegy 7900 hektáron, amiből napraforgót 55 hektáron. Ez nem nagy terület, de a Greenpeace szerint egyrészt a tilalom megkerülése a lényeges, másrészt több uniós országban előfordult már olyan, hogy ha nincs ellenállás, akkor a gazdálkodószervezetek a következő évben az egész országra kértek eseti engedélyt tiltott szerek használatára. A méhészek megismerhetik a bevetett területek elhelyezkedését, és vizsgálni fogják a méheknél jelentkező hatásokat.
A Greenpeace mindaddig folytatja a kampányt, amíg a legveszélyesebb méhgyilkos vegyszerek forgalomban vannak, és nem terjed el az ökológiai mezőgazdaság az országban és Európában. Szerintük lehet a méhek és az élővilág veszélyeztetése nélkül is élelmet termelni. Sőt, csak úgy érdemes.
Forrás: Greenpeace Magyarország
