EKF / Vallás / Közérzet · 2022.11.30.

Veszprémi várnegyed – További 18 milliárd

Ősi, a kereszténység szempontjából meghatározó hely a veszprémi várnegyed. A tíz hónapja tartó várrekonstrukció valamennyi közreműködője erre az ősi hitre és kultúrára tekintettel, nagy felelősséggel, örömmel és tisztelettel végzi a munkáját – mondta dr. Udvardy György érsek a várnegyed megújulásáról tartott mai sajtótájékoztatón a Gizella Hotelben.

A nyitás nem csak spirituális szándék, hanem a tervezésben, kivitelezésben is megnyilvánuló törekvése az egyházmegyének. Az Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódva látogatható és programok lebonyolítására is alkalmas tereket, kerteket nyitnak meg a tulajdonaikban. A veszprémi várnegyed 22 épületéből 18 az egyházé. Ezek nagy része a hitélet mellett a kultúrát és a turizmust fogja szolgálni, nem utolsósorban új munkahelyeket is teremtve – hangzott el az érseki bevezetőben.

A projektet teljes egészében a magyar állam támogatja. Erre 2020-ban 39 milliárd forintot, és mint ma kiderült, az idei évben további 17,8 milliárdot hagyott jóvá a kormány. Ennek oka részben az építőipari árdrágulás, részben pedig az, hogy az eredeti támogatói szerződésben héttel kevesebb épület felújítása szerepelt – adott választ újságírói kérdésre Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgatóhelyettese.


Waltherr Gida századelős munkáit restaurálják

A veszprémi közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekről Vörös Tamás DLA, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze beszélt.

A Szent Mihály-székesegyházról szólva újra elmondta, hogy a mély sziklarétegekben és falmaradványokban megrekedő csapadékvíz és szennyvíz, továbbá a korábbi tetőbeázások a felületek több mint harmadán vizesedést és sókiválást okoztak. A sófertőzés már a magasabb helyeken is megjelent. Megemlítette, hogy a hetvenes években a díszítőfestéseket gondatlanul, az eredetitől eltérő módon és rossz minőségben igyekeztek helyreállítani, ezzel is komoly károkat okozva. A nedvesedés és a sófertőzés miatt a fertőzött vakolatrészeket eltávolítják, majd a falfelületek védőréteget kapnak. Megőrizni sem az 1910-es, sem az 1978-as festést nem lehet, de a rekonstrukciós festés lehetősége megmarad. Mivel ez minimum 3-5 évet venne igénybe, a falak egy ideig biztosan hófehérek lesznek. Az oldalsó barokk oltárokat restaurálni fogják.

veszprémi várnegyed, Veszprémi várnegyed – További 18 milliárd
A székesegyház belső tere a felújítás után

A székesegyház ólomüveg ablakait már kivették. Waltherr Gida századelős munkáit restaurálják és visszahelyezik, de nem kerülnek vissza a később készült, szenteket megjelenítő modernista üvegablakok, köztük Árkayné Sztehlo Lili Szent Mihály-ábrázolása a főoltár mögé. Portálunk kérdésére a főépítész azt válaszolta, hogy azokat restaurálás után a Gizella egyházmegyei gyűjteményben fogják bemutatni, de az is elképzelhető, hogy később egy megfelelő liturgikus térben nyernek végső elhelyezést. A nem egységesnek és a székesegyház belső megjelenéséhez nem illőnek ítélt üvegablakok helyére csak átmenetileg kerülnek átlátszó üvegablakok – ígérte Vörös Tamás.

Jövőre helyükre kerülhetnek az új üvegablakok

A sajtótájékoztatón be is mutatták azokat a terveket, amelyek a Waltherr-féle üvegablakok stílusát idézik. Ezek egyikén Szent Mihály arkangyal lesz látható, a többin nem jelennek meg figurális ábrázolások. Kérdésünkre, hogy mikor kerülnek helyükre az új üvegablakok, a főépítész azt mondta: remélhetőleg jövőre. Beépítésük csak az építési organizációhoz igazodva tervezhető.

veszprémi várnegyed, Veszprémi várnegyed – További 18 milliárd
veszprémi várnegyed, Veszprémi várnegyed – További 18 milliárd
veszprémi várnegyed, Veszprémi várnegyed – További 18 milliárd
Ilyenek lesznek az új üvegablakok

Pém Attila ismertetőjében elhangzott, hogy a január 21-i EKF-megnyitó sikere iránt az érsekség is elkötelezett. A Vár utcában erre az időpontra sem konténer, sem daru, sem állványzat nem marad. Ezt követően tavaszig a várban nem lesznek programok, de a húsvéti szentmisét már a székesegyházban tartják. A többi épületet és részben az épületek kertjeit a Gizella Napokon nyitják meg a közönség előtt.

2023 végéig a veszprémi várnegyed megújításának külső kivitelezési munkálatait felfüggesztik, de a kisebb belső munkák folytatódnak. Ezek némelyike a programkínálatban is szerepel. A feltárások legérdekesebb felfedezéseit, a projekt „köztes állapotának” a középkorba is betekintést engedő látványát és a restaurátorok tevékenységét szeretnék a hozzánk látogatóknak megmutatni. 2024 januárjában indul a beruházás második üteme. A vár 2025 nyarára lesz ismét látogatható.

Megújul a Gizella-kápolna és a turisztikai központ

Kérdésünkre, hogy az érseki palota alatti állványzatot is elbontják-e az EKF idejére, az igazgatóhelyettes azt válaszolta, hogy a kivitelezési szerződés szerint igen. Felmerült azonban, hogy ideiglenes jelleggel, amolyan „várliftként”, a várnegyed akadálymentes megközelítését is szolgálhatná az EKF programév idején. Erről döntés még nem született.

A sajtótájékoztatón a többi épületről is részletesen szó esett. Elhangzott, hogy a volt piarista gimnáziumban pasztorális központot és közösségi tereket alakítanak ki. A Szent György-kápolnát az eredeti rendeltetése szerint, keresztelőkápolnaként állítják helyre, közvetlen átjárással a székesegyház felé. Új helyen lesz látogatható a Boldog Gizella gyűjtemény, a Szentháromság-szobrot restaurálják. Megújul a Gizella-kápolna és a turisztikai központ. Az érseki palota számos terét megnyitják a látogatók előtt és az egész várnegyed impozáns díszkivilágítást kap.

Fotók: a szerző és a Veszprémi Főegyházmegye






[fbcomments]