Az Év kiállítása címet két Veszprém megyei múzeum bemutatója nyerte el: a zirci Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház Regulyversum – mindent Regulyról és a sümegi Püspöki Palota Mennyei ügyek című kiállításai.
A látogatók ma a múzeumokban élményre vágynak, nem egyszerűen ismeretszerzésre. A Magyar Múzeumi Egyesület 2010 óta ebben ösztönzi az intézményeket az év kiállítása díjjal. A kitüntetéssel a kiállítások újszerűségét, a közönséggel való kapcsolatteremtő és kommunikációs képességet, a tudományos felkészültséget és a kreativitást jutalmazzák.
A pályázat elbírálói szerint mindkét Veszprém megyei múzeum kimagaslót alkotott, módszereikkel élményt teremtettek látogatóiknak. A 21. század eszközeivel az elveszett tárgyak helyett azok világát idézték meg.
A sümegi Püspöki Palotarégi bútorainak nyoma sincs, még fotók se maradtak fenn az egykori berendezésről. Ezért a kurátorok inkább a kort igyekeztek megidézni, elsősorban a barokk freskófestészet világát. A kiállítás az egykori püspöki termekben az építtető püspök, Padányi Biró Márton életútját összegzi, valamint a város plébániatemplomának (és a palota hűsölőtermének) freskóit elkészítő osztrák Franz Anton Maulbertsch kalandjait Sümegen.
A plébániatemplom fantasztikus freskóegyüttese „néma prédikáció” néven vonult be a művészettörténetbe. A tehetséges művész ezeken a festményeken keltette életre azokat a víziókat, melyeket a püspök nem mondhatott el, miután botrányt okozott könyvével, amelyben a protestantizmust az eretnekséggel azonosította. A könyv gondolatai ellen európai uralkodók léptek fel, Mária Terézia királynő kénytelen volt bezúzatni. A palota hiányzó, elpusztult freskóit nem akarták újrafesteni. Ahol lehetett (például a sala terrena falait) rekonstruálták, ahol pedig nem volt semmi támpont, az írott források és az elképzelések alapján a kiállítás virtuálisan (kivetítve) ábrázolja.
Zircen is használják a számítógépet. A látogatók nézhetnek kortárs dokumentumfilmet arról a tájról és azokról a rokon népekről, akiket nekünk, magyaroknak Reguly Antal fedezett fel, illetve helyezte el történetüket és rokonságunkat Európa tudományos térképén.
Reguly Antal nem készült kutatónak, érettségi ajándékképp került Londonba, onnan véletlenül került először Stockholmba. Egy konferencián szeretett bele az északi népekbe, onnan indult felkutatni életüket a sarkkörön túlra. Három év alatt rengeteg anyagot gyűjtött, a népdaloktól a hitvilágig mindent lejegyzett. Elkészítette a manysi szótárt, földrajzi térképét az Észak-Urálról saját tapasztalatai alapján. 39 évesen úgy halt meg, hogy gyűjtései feldolgozására nem maradt ideje. Nevét az Urálban hegycsúcs őrzi.
Vezető képünkön: Népi Kézműves Alkotóház (Reguly Múzeum)