Veszprém fenntartható városfejlesztési stratégiájának közelmúltbeli tárgyalása világossá tette, hogy városunkban megtörtént a problémák feltárása. Ám a jelenlegi vezetés nem rendelkezik markáns válaszokkal azok kezelésére – mondta sajtótájékoztatóján Gerstmár Ferenc képviselő.
– Veszprém gazdasága kiszolgáltatott az autóipari beszállítói láncok ágazati sokkjainak, trendjeinek – hangsúlyozta az LMP – Magyarország Zöld Pártja önkormányzati képviselője. – A meglévő, a Pannon Egyetemre és a helyi iparvállalatokra épülő kutatás-fejlesztési ökoszisztéma nem képes országos és nemzetközi hálózatok részévé válni. Az alkalmas fejlesztési területek hiánya korlátozza, hogy Veszprém foglalkoztatói mixe megfelelően tudjon alkalmazkodni a változó gazdasági közeghez. Veszprém népessége csökken és elöregedik. A fiatal és a családos veszprémiek az agglomerációba költöznek. Veszprém elveszti versenyelőnyeit, melyek a viszonylag magas iskolázottságú népessége jelent. Nem tudja hasznosítani az oktatási és a magánszektor közti kapcsolatok erősítésében rejlő további lehetőségeket. Ezt olvashatjuk a városfejlesztési stratégiában, a Prosperáló város cím alatti kockázatok között. Az általánosságokon túlmenően azonban nem rajzolódik ki, mi a kitörés útja ezen a területen. Pedig, véleményem szerint, itt van a gócpontja azoknak a kérdéseknek, amelyekre a következő években válaszolnunk kell.
Éppen ezért lehet fontos, hogy Veszprém gazdasági programjának felülvizsgálatához Benczik Gabriella (Párbeszéd) és Hartmann Ferenc (MSZP) képviselőtársaival benyújtott javaslatukat elfogadta a képviselő-testület. Három koncepció kidolgozását kérték 2023. júniusi határidővel:
a) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának rövid és középtávú lakáskoncepciója.
(A koncepció fő területei: bérlakásépítés, szolgálati lakások kialakítása, idősotthoni férőhelyszám bővítése, lakások energetikai megújításának támogatása.)
b) A belvárosi rehabilitáció következő ütemének kidolgozása.
(Bevonandó területek: a Balaton Bútorgyár volt területe, az egykori Szikvíz parkoló és a volt SZMT székház.)
c) A volt Veszprém–Szentkirályszabadja repülőtér ipari, kereskedelmi, logisztikai, környezetvédelmi hasznosítása.
– Ideje lenne komolyan venni a lakosságszám csökkenéséből eredő kihívásokat is – folytatta a képviselő. – Tavaly ősszel indítványoztam: a közgyűlés hozzon létre ideiglenes bizottságot, amelynek feladata lenne, hogy megvizsgálja a lakosságszám csökkenésének okait és javaslatokat dolgozzon ki a tendencia megállítására, megfordítására. Az indítványt a közgyűlési többség nem támogatta. Azóta sincs információnk arról, hogy szakemberek bevonásával érdemben foglalkoznának a kérdéssel, noha a késlekedés ebben az ügyben nem megengedhető.
Fotó: welovebalaton.hu