A városvezetés 2020-ig tervezett nagyberuházásait ismertető sorozatunk mai témája az érintett városrész lakói között máris heves viták tárgyát képezi. Biomassza-fűtőmű épülne ugyanis a Haszkovó-lakótelep közelében, a Lidl és az Aldi áruház közötti területen.
A biomassza kifejezés elsőre jól hangzik, az átlagember valamilyen természetes, egészséges dologra asszociálhat, de – félreértés ne essék – az alábbiakban nem egészséges életmódról lesz szó, hanem biomasszával üzemelő fűtőműről. Mi tagadás, a kérdéses fejlesztésről szóló hír a környéken lakók többségénél eléggé kiverte a biztosítékot.
Maga a technológia egyszerű: beérkezik a zöldtömeg vagy szerves anyag a tárolóterületre, ahol aztán energiát állítanak elő belőle, amelyet vagy az elektromos hálózatba juttatnak, vagy a távfűtés során használnak fel.
A folyamat persze azért ennél bonyolultabb, és a fűtőmű végén lévő kémény sem túl bizalomgerjesztő egy lakótelep peremén. A veszprémiek különösen érzékenyek minden ipari tevékenységre, hiszen ki ne emlékezne rá, milyen is az a bizonyos „fűzfői bűz”, amely annak idején (kedvezőtlen szélirány esetén) a város fölött terjengett. Vagy a szennyvíztisztító elvileg zárt rendszeréből valahogy mégis kiszivárgó szagok, amelyek esténként a Bakonyalja városrészben lakók orrát és idegeit borzolják. Olykor az ablakot sem lehet kinyitni, mondják. Kényes téma ez, még akkor is, ha a lakásunk fűtését vagy az elektromos áramot természetesnek vesszük, és szeretnénk minél olcsóbban hozzájutni.
A technológia során a biomassza energetikai hasznosításának legegyszerűbb módja a tüzelés, amelynek végén az így nyert hőenergiát fűtésre használják, ez Veszprémben sem lenne másként. Az épület akár esztétikus is lehet, amivel barátságosabbá teszik a technológia látványát, de akárhogy is nézzük, mégiscsak tüzelésről van szó, így káros anyag – még ha csekély mértékben is – keletkezik. A biomassza-fűtőmű természetesen környezetbarátabb, mint egy széntüzelésű, és még számtalan előnnyel bír más technológiákkal szemben – például széndioxid-semlegesség, környezetbarát hamu, alacsony kéntartalom stb.
Ha ennyi jó tulajdonsága van ennek a fűtőműnek, miért aggodalmaskodnak az érintett városrész lakói? Vitathatatlan, hogy valóban fejlett technológiai megoldásról beszélünk, mégis ki az, aki jó szemmel nézné a meglévőnél több környezeti terhelést jelentő beruházást az otthona közelében? Ki szeretne akár egy gramm szálló porral is többet a lakókörnyezetében, főleg egy olyan többé-kevésbé tiszta levegőjű városban, mint Veszprém? Mai világunkban bármi, ami az egészségünket minimális mértékben is veszélyezteti, zsigeri tiltakozást vált ki az emberekből.
Szinte bizonyosra vehető, hogy a városvezetésnek nem lesz könnyű dolga, amikor meg kell értetnie a környéken lakókkal, hogy milyen jól járnak a fűtőművel. Rögtönzött közvélemény-kutatásunk során a két közeli áruházba látogatókat kérdeztük a fűtőmű várható építésével kapcsolatban. Kizárólag elutasító válaszokat kaptunk, esetenként nyomdafestéket nem tűrő stílusban.
Sorozatunk következő, negyedik részében a Színházkertbe tervezett parkolóházról lesz szó. (Korábbi írásainkat a tervezett fejlesztésekről itt és itt olvashatják.)