A figyelmeztetés egyértelmű: Frissen festve. Semmi baj nem lenne ezzel, ha valami ráérős társaság nem a Színházkert füves részén pompázó öt fatörzset kerítette volna be a sárga szalaggal. Nézegetem az idióták performanszát, s csodálom az alkotói kedvüket, még a feliratot is kényes precizitással illesztették új helyére.
Nem röstelltem szemrevételezni, sőt, megtapogatni a barna festéket a „köztéri alkotástól” távol eső, valóban frissen festett padokon, tán megszikkadt, de azért nem ülnék még rá. Viszont látok embereket üldögélni a parkban, legfeljebb új nadrágot kell venniük (a pihent agyú vandálok várakozásainak megfelelően).
Egy barnára rondított ruhadarab azért a kisebb gond annál, ami ott történhetett (volna), ahonnan hiányzik ez a tábla. Ott hevert egy fa alatt a Színházkertben. A sárga szalagozós műalkotás azért jóval egyszerűbb és kevesebb erőfeszítést igénylő meló volt, mint ennek az oszlopnak a kitépése. Nem elég, hogy kidöntötték, még be is hurcolták a parkba. Mellesleg az Íródeákhoz címzett teázó tábláját is rendszeresen kidöntik (betontalapzattal együtt), és passziójuknak megfelelően át is cipelik a park másik végébe. Az íródeákok meg másnap visszaállítják.
Nincs ezeknek az embereknek jobb dolguk? Valami jó kis közmunkával nem lehetne kompenzálni a hiányérzetüket?
