Az intermodális csomópont ötlete nem ördögtől való. Célja elvileg a vasúti és távolsági buszközlekedés összehangolása (ez a kormányzat terve) mellett a korszerű és környezetbarát helyi tömegközlekedés fejlesztése.
Az önkormányzat csütörtökön fogja tárgyalni – és vélhetően elfogadni – az intermodális csomóponttal kapcsolatos fejlesztés A változatát. Kérdés, hogy a Jutasi út mentén élőknek zokszó nélkül kell-e elviselniük az újabb levegő- és zajszennyezést, a környezeti pluszterhelést. Mert amennyiben a testület rábólint az A változatra, brutális változások várhatóak a közlekedésben.
A tervek szerint a belvárosban megszűnik a jelenlegi buszpályaudvar, viszont ugyanitt épül egy úgynevezett átszállópont. A térképen is látható módon Veszprémbe buszok érkeznek Budapest, Győr, a Balaton, Tapolca felől, és a Jutasi útra fordulnak – ami naponta legalább 230 járatot jelent –, majd a helyi járatokkal együtt – ez napi 500 menetjárat – végigrobognak a vasútállomás felé. A legnagyobb terhelést a Bakonyalja városrészben élők szenvednék el, például a Házgyári út és a Jutasi út kereszteződésében egy 100 lakásos háztömb előtt fog közlekedni az összes távolsági és szinte minden helyi járat, továbbá épülne egy autóbusz-telephely és egy nagyobb parkoló is.
A Jutasi úton a megnövekvő környezeti terhelést az ott lakókon kívül megérzik majd a műfüves focipályát használók, a Barátság parkban sétálók, a teniszpályán és a jégpályán sportolók, a „schönherzen” futók, az erdőben létesült új kilátóhoz kirándulók.
Az érintett városrészek lakói azt kifogásolják, hogy nem láttak olyan hatástanulmányt, amely a környezetterhelés szempontjából megnyugtatná a környéken élő több ezer embert, s nem ismeretes, felkészült-e az önkormányzat arra, hogy az ingatlanok értékcsökkenése miatt kártérítés megfizetésére lesz kötelezhető.
A helyi közlekedés is teljesen átalakul, mindössze hét főjárat marad. Ebből öt szintén a Jutasi út egyes szakaszain fog közlekedni. Több városrész viszont kimarad a szolgáltatásból, megállók szűnnek meg pont a Bakonyalja városrészben, a Dózsavárosban, és kevesebb járat fog közlekedni Jutaspusztára és Szabadságpusztára is. A 23-as járat is ritkul, így a kádártaiak sem örülhetnek.
A tervek három változatban készültek, az érintett városrész lakói egybehangzóan nem az önkormányzat szakértői által preferált változatot támogatnák, mert teljesen értelmetlennek találják, hogy rájuk zúdítják a hatalmas forgalmat, miközben a belvárosban élőknek ez semmiféle előnyt nem hoz. Nem a csomóponttal van problémájuk – kivéve a Bakonyalja lakóinak –, hanem azzal, hogy ha már van elkerülő út a város körül, miért nem ott közlekednek majd a járatok? Miért kell elviselniük az ingatlanjaik értékcsökkenését és a környezeti szennyezést, hiszen az eddigi forgalmat három kilométer hosszan rávezetnék egy sűrűn lakott városrészre, miközben a belvárosban alig nyernek valamit.
Felmerül a kérdés, miért kell ilyen drasztikusan átalakítani a helyi közlekedést, és miért kell megállókat megszüntetni olyan városrészekben, ahol sok gyerek vagy sok idős ember él? Ha már egybeépül a vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar, miért nem lehetséges a helyi tömegközlekedés korszerűsítése például elektromos buszokkal?
Úgy tűnik, az intermodális pályaudvar nem cél, hanem eszköz, erre van pályázati lehetőség, ezt valósítja meg az önkormányzat.
[stextbox id=”grey”]Egyes városokban – főként, ahol a vasút a város központi részén halad keresztül – nagyon jól működhet az intermodális csomópont, és tényleg okosan egyesíti közös központba a közlekedési formákat. Erre példa Balatonfüred, ahol már évek óta jól működik az egységes busz- és vasúti pályaudvar, parkolóval, jól szervezett gyalogos és kerékpáros közlekedéssel. Zircen mindez nem sikerült: a város szélére kihelyezett központot szinte senki nem használja, megmaradt a belvárosban az átszállópont is, és az apátság mellett élők értetlenül nézik az előttük naponta elhúzó üres járatokat, miközben felesleges környezeti terhelést szenved el a Bakony fővárosa. [/stextbox]
