Szinte naponta változik az üzemanyagok ára, csak úgy röpködnek a számok. A híradások alapján az átlagember számára már szinte követhetetlenek az ingadozások, mert Brent, hordó, gallon, dollárárfolyam címen szerepelnek az okok. Mi, akik tankolunk, csak kapkodjuk a fejünket, és lassan fogalmunk sincs, hogy a világpiaci árak miként és miért úgy jelentkeznek a benzinkutaknál.
Ebben a témában a hét híre az volt, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének, ismertebb nevén az OPEC-nek a héten közzétett havi jelentése szerint a szervezet kőolajtermelése az év első hónapjában már napi 32,33 millió hordó volt, ez 131 ezer hordóval több, mint decemberben, és ez a tendencia az év hátralévő részében is folytatódik majd.
Szóval röviden, kőolaj az van bőven!
A számokról, fogalmakról és folyamatokról Szalayné Bujdos Esztert, a 3 P Online Kft. ügyvezetőjét, a holtankoljak.hu vezetőjét kérdeztük.
– Pár évvel ezelőtt arról szóltak a híradások, hogy fogyóban a föld kőolajkészlete, és amikor az olaj hordónkénti ára átlépte az akkori „lélektani határt”, a szakemberek megkongatták a vészharangot, mondván, hogy már soha többé nem lesz 100 dollárnál alacsonyabb az olaj ára. A jóslat nem jött be. Mi történt?
– A túlkínálat, a túltermelés már több mint másfél éve tart a világban, a gazdasági mutatók nem úgy alakultak, ahogyan azt az elemzők várták. Kína gazdasági növekedése sem olyan ütemű, mint amire számított a világpiac, így kevesebb olajra van szükségük. Ennek ellenére az olajtermelő országok nem csökkentették a kitermelést, ami túlkínálathoz és árcsökkenéshez vezetett.
– Becslések szerint meddig tarthat ez a zuhanás, elképzelhető-e, hogy a trend akár a visszájára is fordulhat? Lesz-e a közeljövőben drasztikus olajár-emelkedés?
– Ellenkezőleg, várható, hogy tovább csökken az olaj ára. Már olyan várakozások is elhangoztak, hogy akár nulla dollár lesz a Brent típusú olaj hordónkénti ára. Ekkor sem lesz ingyen az üzemanyag, mert különböző költségek terhelik. Reálisan arra van esély, hogy például 250 forintos szintig csökkenhet a benzin és a gázolaj literenkénti ára. Ez jó hír az autósoknak, bár a forint–dollár árfolyam befolyásolhatja.
– Mivel jár, illetve mi a hátránya a túltermelésnek?
– A világ most arra rendezkedik be, hogy idén az olaj átlagára 35–45 dollár között alakul, a következő években pedig fokozatosan emelkedik a 70–80 dolláros szintre. Ennél nagyobb mértékű emelkedésre tehát a közeljövőben nem kell számítani. Hátránya a túltermelésnek nincs, legalábbis Magyarországon. Azoknak az országoknak okoz nagy gondot, amelyek költségvetési bevételének jelentős részét az olajexport adja (Oroszország, Venezuela stb.).
– Mekkora tételek terhelik a hazai üzemanyagárakat?
– A hazai üzemanyagár úgy áll össze, hogy a literenkénti árból 23 százalék a termelői ár, ez jelenleg 69 forint, a nagykereskedelmi árrés most 12 százalék, azaz 36 forint, a kiskereskedelmi árrés 4 százalék, vagyis 12 forint, és a legnagyobb tételt a 39 százalékos jövedéki adó teszi ki, 117 forint. Itt van még a Kőolaj Készletező Szövetség egy százaléka és végül a 21 százalékos áfa, azaz 63 forint. Így kapjuk meg a jelenlegi 300 forintos literenkénti árat. Annyi a különbség a két üzemanyagfajta között, hogy a gázolaj jövedékiadó-tartalma nem 120 forint, hanem 110 forint literenként.
Mindezek tudatában ránk nézve plusz pozitívum, hogy hosszú idő után végre hasonló áron, sőt, van, hogy olcsóbban tankolhatunk, mint a szomszédaink. A legfrissebb adatok szerint míg nálunk a benzin literje 301 forint, a gázolaj 300 forint, addig Ausztriában a benzin 303 forint, a gázolaj 264 forint, Szlovákiában a benzin 329 forint, a gázolaj 273 forint, Szlovéniában a benzin 359 forint, a gázolaj 273 forint, Romániában a benzin 392 forint, a gázolaj 402 forint, Szerbiában a benzin 316 forint, a gázolaj 318 forint, Horvátországban a benzin 352 forint, a gázolaj 304 forint.
(Korábbi írásunk az üzemanyagárakról itt olvasható.)